Katonák és munkaszolgálatosok a Don kanyarban
Olvastam, nem is úgy volt ez az egész doni história, ahogyan tudjuk. A Magyar Tudományos Akadémia egynémely professzora szerint egy jól felszerelt és kitűnően kiképzett magyar hadsereg harcolt a Don kanyarnál, nem is semmisült meg, hősiesen harcoltak a nagyszerű katonák meg a honvédség berkein belül nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő munkaszolgálatosok.
A Don és a pótminiszterelnök
Egyszer évekkel ezelőtt néztem a Hír TV-t, egy ünnepségen az Antall utáni egykori pótminiszterelnök, Boross Péter beszélt, azt mondta, a Donnál elesett bakák nagyszerűen, a kor színvonalán voltak felszerelve.
Majd az akkori – ma szombathelyi képviselő Hende Csaba – hadügyminiszteré lett a szó, aki szerint nem volt szép dolog, hogy a munkaszolgálatosokat megfosztották a haza fegyveres védelmének lehetőségétől!
AZ ÉLETÜKTŐL FOSZTOTTÁK MEG ŐKET MINISZTER ÚR! – ezt már nem a Hír TV mondta, hanem én – pimasz, otromba gyalázat ez az egész!
Ki vezette a magyar hadakat?
Meglehet, mikorra reggel felkelek, a magyar történettudomány és hadtörténelem szerint tulajdonképpen fényes győzelmet arattunk a Donnál, a seregek élén Orbán Viktor állt, akit a Don jegén mindjárt meg is választottak Nagy Magyarország királyának.
Mindez Ungváry Krisztián vitacikkeiről jut eszembe (aki a minap a Mindszentyt dicsőítő tábornak mutatott némi történelmi támpontot) és korábban számtalan írást szentelt a második világháborús magyar részvételnek.
Nincs mire szerénynek lennünk!
Viszont Ungváry igazán sokat tesz egy, a hatalom torzításait kiigazító, valóságos történelem ismeret meghonosításáért. Ez a kiváló munka, amely említésre érdemes. A Doctus és a korszerű műveltség róla (is) szól.
A tudás hatalom, a hatalom tudása viszont torzításra képes.
***
Témánkba vág:
Két karcolat – hogy legyen egy jó helyük
Őskeresés, személyes történelem
