A satelit blogok világa

Satelit blog

Számos blogger a fő blogja mellett satelit (szatelit) blogot is üzemeltet. Sőt cégblog mellet is találhatóak. Mi ezeknek a satelit blogoknak az értelme, mi a funkciójuk? Ezen tűnődtem és az alábbiakra jutottam.

A fő blog mellett működtetett „satelit” blogok létrehozásának és fenntartásának számos oka, értelme és jelentősége lehet a bloggerek számára. Ezek közül néhány fontos szempont:

  1. Specifikus tartalom lefedése: A fő blog egy meghatározott témára átfogó ismereteket, véleményeket prezentál, míg a satelit blogok témakörön belül lehetővé teszik a különböző résztémák vagy mélyebb speciális témák feldolgozását. Ez segít a célcsoport szélesebb körének elérésében, akik érdeklődhetnek a fő blog témájában, de mélyebben szeretnék megismerni a részleteket. Ilyen például a szolgáltatással foglalkozó szolgaltató blog a Webnode felületén.
  2. SEO és keresőoptimalizálás: Az egyes blogokat külön-külön lehet optimalizálni a keresőmotorok számára, így a különböző kulcsszavakra vagy témákra is. Ez javíthatja a keresőből származó organikus forgalmat és növelheti a blogok láthatóságát.
  3. Célzott közönség elérése: A satelit blogok lehetővé teszik, hogy a blogger különböző közönséget célozzon meg. Például, ha a fő blog egy szélesebb közönséget céloz meg, a satelit blogokat alkalmazhatják olyan speciális érdeklődési területekre, amelyek egyedi tartalmat igényelnek.
    Egy-egy, a közösségi média birodalmához tartozó blogszolgáltató speciális közösségeket és közönséget hozhat létre. Egy abban a közegben nyitott webegység elérheti ezeket a csoportokat, mint például a gerilla a Reblog felületén.
  4. Hitelesség és szakértelem növelése: A többi blog létrehozása és sikeres működtetése a blogger szakértelmét és hitelességét is növeli a kiemelt témák terén. A különböző blogokon keresztül a blogger szélesebb körben mutathatja be a tudását és tapasztalatait.
    Példa lehet a Bognár Stúdióból levált SEO-keresőoptimalizálás blog.
  5. Tartalom diverzifikációja: A bloggereket gyakran érheti váratlan változás vagy nehézség a fő blogjukban. A satelit blogok olyan tartalomforrásokként szolgálhatnak, amelyek stabil forrásként működhetnek, még akkor is, ha a fő blog működtetése nehézségekbe ütközik.
    (A blogról általában: blog).
  6. Több bevételi lehetőség: A bloggerek több bevételi forrást is kiaknázhatnak a szatelit blogokon keresztül. Különféle témák és közönségek lehetővé teszik a hirdetések, szponzorációk, partnerprogramok és egyéb bevételi források kibővítését.

Fontos megjegyeznünk, hogy a satelit blogok létrehozása és kezelése időigényes lehet, és figyelni kell, hogy minden blog magas minőségű és értékes tartalmat kínáljon a célközönség számára. Ha a bloggerek megfelelően tudják kezelni az időt és erőforrásokat, a satelit blogok sok előnnyel járhatnak az online jelenlét és a tartalomterjesztés terén.

Mi a funkcionális különbség satelit blog és aldomain között?

A satelit blogokat figyelve arra is felfigyelhetünk, hogy egy részük aldomainen fut. (V.ö.: Érték-e a weben az aldomain). Így máris jogos a kérdés, amit a fejezetcímben feltettem.

A satelit blogok és az aldomainek (subdomainek) két különböző módszer a tartalomstruktúra kialakítására és az online jelenlét kibővítésére. Itt van néhány funkcionális különbség:

Satelit blog:

  1. Különálló tartalmi entitás: A satelit blogok különállók vagy blogok, amelyek teljesen elkülönülnek a fő blogtól. Ezek önálló domainek lehetnek, különálló webhelyekkel és designnal.
  2. Témakör kibővítése: A satelit blogok lehetővé teszik a fő blogon kívüli témák kibővítését. Ezek teljesen kezelhetők és speciálisabb, részletes vagy eltérő témákkal.
  3. Teljes kontroll: A satelit blogok teljes kontrollt adnak a bloggereknek a tartalom és a design felett. A blogger teljesen birtokolja az oldal felépítését, kinézetét és tartalmát.
  4. SEO és láthatóság: A satelit blogokat külön-külön lehet optimalizálni a keresőmotorok számára, ami különféle kulcsszavak és témák alapján történhet.

Aldomain:

  1. Azonos domain alá tartozó alkönyvtár: Az aldomainek egy fő domain alá tartozó alkönyvtárak vagy alközpontok, amelyek más tartalmi területeket céloznak meg.
  2. Tartalom: Az aldomainek elkülönítik a tartalmi területeket, de még mindig azonos domain alá tartoznak. Például: „blog.example.com” és „shop.example.com”.
  3. Közös gyökérdomén: Az aldomainek továbbra is osztoznak az azonos gyökérdoménon, tehát az esetleges SEO előnyök is az alapdoménre hatnak.
  4. Könnyebb kezelhetőség: Az aldomainek könnyebben kezelhetők és karbantarthatók, mivel közösen kezelik a domén infrastruktúráját és erőforrásait.

Összefoglalva, a satelit blogok teljesen független tartalmi egységeket hoznak létre, míg az aldomainek azonos gyökérdomén alá tartozó, de különálló tartalomterületeket hoznak létre. A választás a céloktól és a tartalomstruktúrától függ.

Webergonómia, tv, blog és a tudás

Mi a webergonómia?

Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.

Mi a tudás igazi forrása? A könyv, a szó, a televízió, az internet?

Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)

„a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”

Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.

Te mennyit bámulod a tv-t?

A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.

(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy „játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)

A kereső és az alkotó ember

A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is „leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)

Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág: