Hiszi, nem hiszi, gerillamarketingre szüksége van

De mi is az a híres gerillamarketing?

A gerillamarketing a “klasszikus” marketingben azon belső szegmensek egyike, amelyek a hagyományos marketingen belül helyezkednek el. Ez az alrendszer a kreatív és meglepő módszereket használja a figyelem felkeltésére és az értékesítés növelésére, amelyek általában a hagyományosabb és költségesebb marketing megközelítésekkel szembeni alternatívát jelentik.

A gerillamarketing tehát nem áll ellentétben a hagyományos marketinggel, hanem inkább kiegészítő szerepet tölt be, amely lehetővé teszi a kis- és közepes vállalkozások, szervezetek számára, hogy hatékonyabban érjék el a célközönségüket, jelentős költség nélkül.

Mivel a gerillamarketingre jellemző a kreatív és egyedi megközelítés, sokkal inkább a marketingkommunikáció területén helyezkedik el, és olyan tevékenységeket foglal magában, mint a reklám, a PR, a közösségi média és az események szervezése.
Azonban az eladási folyamat összes részében fontos szerepet játszhat, például a terméktervezés, az árazás és a csomagolás területén is.

Összefoglalva az “elméletet” azt mondhatnánk: a gerillamarketing egy olyan kreatív és alacsony költségű marketingtechnika, amelynek célja, hogy felkeltse az emberek figyelmét és elérje célközönségét a hagyományos reklámozási módszerektől eltérően.

A gerillamarketing jeles szakírói szerint

David Ogilvy és Philip Kotler, a marketing két nagy alakja, , mondhatni doctusa, mindketten elismerik a gerillamarketing hatékonyságát és jelentőségét a modern marketingben.
David Ogilvy, aki az Ogilvy & Mather alapítója és elnöke volt, azt mondta:

“Mindenkinek szüksége van egy kis gerillamarketingre néha-néha”.

David Ogilvy

Philip Kotler, a modern marketing atyja, doctus a javából, az alábbiakat mondta a gerillamarketingről:

“A gerillamarketing az egyik legérdekesebb és leginkább hatékony marketingtechnika, amelyet a vállalkozások használhatnak.”

Philip Kotler

Mindkét marketingguru elismeri a gerillamarketing hasznosságát és előnyeit, és azt javasolják, hogy a vállalkozások használják ezt a technikát a piaci részesedés növelése érdekében. A gerillamarketing lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy figyelemfelkeltő és emlékezetes módon kommunikáljanak célközönségükkel, miközben minimalizálják a költségeket.

Jay Conrad Levinson, a gerillamarketing atyja és a Gerillamarketing című könyv szerzője, az alábbiakat mondja a gerillamarketingről:

“A gerillamarketing az egyetlen marketing, amelyet engedély nélkül lehet használni, és ami az emberek szívébe hatol. Ez a módszer az érzelmi hatásokra épít, és az emberekre kifejezetten pozitív módon hat, mert azoknak az embereknek a személyes érdeklődési körébe tartozik, akiknek szól. A gerillamarketing olyan üzeneteket hoz létre, amelyek nem csak kivételes módon mutatják be a terméket vagy szolgáltatást, hanem egyszerűen és könnyen érthető módon is megmutatják azt.”

Jay Conrad Levinson

Levinson hangsúlyozza, hogy a gerillamarketing nemcsak a kisvállalkozások számára előnyös, hanem azok számára is, akiknek nagy költségvetésük van, mert segít az üzenetek hatékonyabbá tételében és a pénzügyi erőforrások hatékonyabb kihasználásában. A gerillamarketing célja az, hogy elérje az embereket a lehető legkreatívabb és legköltséghatékonyabb módon, és ezzel megszerezze a potenciális vásárlók figyelmét és érdeklődését.


Elolvasásra ajánlom:

Gerilla kert, ugye szép?

Gerilla kert Pécs - tulipánok
Gerilla kert Pécs – tulipánok

Ugye szép a gerilla kert? – kérdeztem 2014 tavaszán. Ez a kis darabka föld egy magyar középváros, Pécs tízemeletes épülete előtt hevert “parlagon”. (Zója utca).
Illetve csak nagyon múlt időben hevert parlagon, mert gerillakertet varázsolt belőle valaki.
Ez a valaki le-leszalad a tízemeletes panelból, igazít valamennyit a kerten, hol locsolókannával lohol a piciny, zsebkendőnyi virágoskertbe, ha szomjazni látja a növényeket.

Gerilla kert – polgári szabadság

A hírek szerint egyre komolyabb tendencia a világ városaiban a gerilla kertek kialakítása.
És nem csak virágokról van szó, hanem itt-ott zöldséget is termelnek a népek. Akár a toronyházak közötti szűk mesgyén, akár a panelok kihasználatlan tetején. (És az erkélyeken növő paprikáról és paradicsomról nem is beszélek, pedig ilyesmit is látni a magyar középvárosokban, akárcsak Budapesten.)

Olvass tovább