Mitől lesz tájjellegű a bor?

Pince: Gáspár Pincészet

Az emberiség történetében a bor az egyik legrégebben fogyasztott alkoholos ital. Az évszázadok során a borászat számtalan fejlődésen ment keresztül, és ma már sokkal többet jelent, mint csupán egy ital ízélményét. A minőség és az egyediség keresése azonban nem csupán a technikában és az eljárásokban rejlik.

A tájjellegű bor az adott terroir karakterétől függ, melyek a bor egyediségét és jellegzetességét határozzák meg. Bejegyzésünkben a pécsi borvidék is szerepel, mint egy tájjeleg hordozója.
Példánk a Gáspár Pincészet lesz.

A terroir szerepe

A terroir egy olyan kifejezés, amelyet a borászok használnak a bor karakterének leírására. A fogalom összefoglalja a szőlőültetvény helyét, a talajt, a mikroklímát és a borászati ​​hagyományokat. Mindezek együttesen adják meg a bor eredetiségét és különlegességét.

Példa: Tokaji borvidék, Magyarország

A Tokaji borvidék Magyarország egyik legismertebb borvidéke, és a terroir rendkívül fontos szerepet játszik a Tokaji aszú borkészítésében. A terület vulkanikus talaja és a különleges mikroklíma, melyet a Bodrog és a Tisza folyók találkozása teremt, ami lehetővé teszi a tokaji aszú szőlők kiváló minőségét. A késői szűrés és a szőlőszemek kiváló aszúsodásának lehetősége a terroir karakter részét képezi, és vezet a bor ízvilágához.

Példa: Villányi borvidék, Magyarország

A Villányi borvidék egy másik kiváló példa a terroir hatására. A dél-dunántúl talaja, a Szársomlyó mészkőtáblái és a meleg, napos klíma lehetővé teszi a cabernet sauvignon, merlot kadarka szőlőfajták kiváló termesztését. A Villányi borokat gyakran kíséri a szép test és a gazdag gyümölcsösség, amiért a terroir sajátosságaihoz köthetők.

Példa: Pécsi borvidék, Magyarország

Ennél a példánál a Szigetvár közelében található Gáspár Pincészet a megcélzott hely, ahol a hagyomány és a magas fokon megszerzett borászati tudomány találkozik.
A bormester a tájjellegről így vall a honlapján:

Az itt jelenlévő szubmediterrán klímának köszönhetően Magyarország legmelegebb éghajlata a miénk és ezáltal a leghosszabb tenyészidő adatik meg a borvidékeink között.

A lösz alapkőzeten képződött főként barna erdőtalajunk jelentős vörösagyag és mésztartalommal rendelkezik. Egyedi mikro és makro elem összetétele a számos mészkonkrécióval, úgynevezett löszbabákkal egy tökéletes alapot ad a szőlőnövény életfolyamataihoz.

Ezen terroir tényezőknek köszönhetően lehetőségünk van a lehető legkomplexebb és hosszan eltartható borok elkészítésére, amelyek rendeltetése maradandó élményt okozni és állni az idő próbáját.

Gáspár Szabolcs Valentin

A borász szerepe

Bár a terroir rendkívül fontos a bor kialakításában, a borász szerepe is alapvető. A borász hozzáértése és döntései befolyásolják a bor karakterét és minőségét. A borász művészete a terroir előnyeit kihasználva a borok elegáns és kifinomult jellegét hozza létre.

Az ember és a természet harmóniája

A tájjellegű borok létrehozásában a borászok és a természet közötti harmonikus együttműködés az esszenciális. Az a képesség, hogy a borászok megértsék a terroir jellemzőit, és alkalmazkodjanak az évszakok változékonyságához, egyedülálló borok készítését teszi lehetővé.

A magyar borvidékek példái jól mutatják be, hogy a borok terroirja milyen fontos szerepet játszik a borok sokszínűségében. A Tokaji borvidék vulkanikus talaján és különleges mikroklímájában megszületik az aszú borok édességének és komplexitásának csodája. Csak a Villányi borvidék melegebb éghajlata és talaja a testes, gazdag vörösboroknak ad otthont.

A tájjelegű borok így egyedülálló módon hozzák össze a természetet és az ember alkotó munkáját. A terroir és a borász elengedhetetlen a minőségi borok létrehozásában. Az ilyen borok kortársak és hagyományok, természet és ember közötti tökéletes egyensúlyt képviselik, és a borászatban rejlő művészet és tudás megtestesítői.


Még elolvasásra ajánlom:

Fiatal borász – öreg receptúrával

Pécsi borvidék: a legfiatalabb borász arannyal indul

A mesterséges intelligencia műveltségünk része lett

A mesterséges intelligencia (AI/MI) máris átszövi egyes szakmák és egyes emberek életét. E sorok írója online marketing munkája során, tényanyagok gyűjtésére, azok szöveggé formálására napi szinten használja a ChatGPT-t és a BingAI-t.
Nagyapaként – ezeken túl – meseírás közben a Microsoft Image Creatort is igénybe veszem.
Íme egy általam kért, mesterséges intelligenciától kért kép arról, az én hős unokám, Domi kapitány, miként űzi el a sárkányt!

Domi kapitány elkergeti a sárkányt - MI kép
Domi kapitány a lángkardjával elkergeti a sárkányt – MI kép

Olvass tovább

Ford és Opel hibakódok

Irány a szerviz, ha megjelenik a hibakód
Irány a szerviz, ha megjelenik a hibakód – Pixabay fotó

Minden autós számára kellemetlen élmény, amikor a műszerfalon váratlanul megjelenik egy hibakód. Ilyenkor máris a sűrű programunk jut eszünkbe, majd a pénztárcánk – mert ezt a kirándulást az autószervizbe kiadás nélkül nem úszhatjuk meg.
Valamirevaló autószerviz rendelkezik hibakód olvasóval, amellyel bemérheti pontosan a hibajelzés okát és javítás után a hibajelzést ki is tudja iktatni.
De milyen hibát jelentenek a hibakódok? Két népszerű márka esetében ennek néztünk utána.

Melyek a leggyakoribb hibakódok Ford autóknál?

A hibakódok Fordoknál változóak lehetnek a modelltől, az évjárattól és az autó típusától függően. Azonban néhány gyakori hibakód Ford autóknál az alábbiak lehet:

  1. P0171 és P0174 – Ezek a hibakódok az üzemanyag-keverék túl sovány állapotát jelzik a motorban, ami a szonda vagy a befecskendező rendszer hibájából adódhat.
  2. P0401 – Ez a hibakód az EGR szelep rendszerének hibáját jelzi, ami akadályozza az égéstérbe történő visszaforgatott gázok áramlását.
  3. P0420 és P0430 – Ezek a hibakódok a katalizátor hatékonyságát jelzik, amely lehet a katalizátor öregedésének vagy meghibásodásának jele.
  4. P1000 – Ez a hibakód általában akkor jelenik meg, ha a Ford autó akkumulátora eltávolításra került, és azt jelzi, hogy az autó vezérlőelektronikája még nem fejezte be az öntesztelési folyamatot.
  5. P0300 – Ez a hibakód a motorban fellépő véletlenszerű hengerhibákat jelzi, ami lehet a gyújtásrendszer vagy a befecskendező rendszer hibájának következménye.

Ezek a hibakódok csak néhány példa a sok lehetséges hibakód közül, és fontos megjegyezni, hogy a hibakódokat mindig meg kell diagnosztizálni és javítani kell őket a további problémák elkerülése érdekében.

Jöjjenek az Opel gyártmányokra jellemző kódok

Az Opel autóknál is a hibakódok változhatnak a modellek, az évjáratok és az alkalmazott motorok típusától függően. Azonban néhány általánosan előforduló hibakód ilyen lehet:

  1. P0300: Általános hengerelakadás érzékelő hibakód, amely általában a gyújtáskapcsolókkal, gyújtógyertyákkal, gyújtótrafókkal, injektorokkal vagy üzemanyagrendszer problémáival kapcsolatos.
  2. P0170 és P0171: Az üzemanyag keverék túl szegény érzékelő hibakódok, amelyek általában az üzemanyagszivattyú, az üzemanyag-szűrő, a légszűrő vagy az üzemanyag-befecskendező rendszer problémáit jelezhetik.
  3. P0400: Az EGR szelep hibakódja, amely az EGR szelep szennyeződéseiből, eldugulásából vagy meghibásodásából eredhet.
  4. P0440 és P0442: Az üzemanyagpárolgás-rendszer hibakódjai, amelyek az üzemanyagpárolgás-rendszer tömítései, a benzin-szelep, a szén-szelep vagy a szűrő problémáira utalhatnak.
  5. P0500: A járműsebesség érzékelő hibakódja, amely általában a sebességérzékelő, a kábelezés vagy az ABS érzékelő meghibásodásából eredhet.

Néhány példa a leggyakoribb hibakódokra, és az egyes hibakódok mögött több potenciális ok is lehet. Ha a járművén hibakódot észlel, ajánlott azonnal felkeresni egy megbízható autószervizt, hogy az okot megfelelően diagnosztizálhassák.


Az autózás, autószervizelés témájához javaslom elolvasásra:

Opel Mokka hibakód – vár a Pannon Hunter szerviz

Autóbérlés – nagyvárosi szolgáltatás

Ezek az ismérvei egy jó autószerviznek

A marketing világa: rágalom és bagatellizálás

Kultúrtörténet, marketing történelem és napjaink valósága

A 2000-es évek elején egyszer volt szerencsém Fojtik János egyetemi tanár izgalmas marketing előadását meghallgatni Pécsett. Számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – amikor a Rágalomáriát elemezte marketinges megközelítésben.

Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…

Kutatási eredmények

Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményre, amelyről itt található: A pletyka hatásosabb az igazságnál. (A tanulmány komoly felütéssel kezd:

“Az emberek még akkor is elhiszik pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről – derül ki egy tanulmányból. “

Erről a tanulmányról nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.

Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:

“… a jelölt nevének puszta kapcsolatba hozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”

Kontra: az anti-rágalom és a bagatellizált előfelvetés

Tehát láthatjuk, a kutatók már vizsgálták, hogy milyen hatása van a negatív szervezetekhez való kapcsolásnak, de ennek ellenkezőjét, tudtommal legalábbis, még nem. Pedig látunk erre is példát!
A párbeszéd, amely elérhető a YouTube-on, több érdekességet is magában rejt.

– Lesz még olyan intézkedésre szükség mint amilyen a KATA visszaszorítása volt? – kérdezte a 444 riportere Parragh Lászlót a 2022 évi, a jobboldali elitnek szervezett kötcsei találkozón.
– Egész biztos. Mi most azt nézzük, melyik szerkezetét érinti a gazdaságnak a válság leginkább…
– Nevezhetők megszorításoknak?
– Nem, ezt én nem mondanám. Hozzáigazítás a valósághoz.

Aki nem tudja, hogy a kérdezett Parragh László a kereskedelmi- és iparkamara vezetője, azt gondolná, hogy egy miniszterrel zajlik a beszélgetés. Legalábbis olyasvalakivel, aki döntéshozói szerepben tündököl: vizsgál, intézkedést hoz, miképpen a KATA esetében is tette.
Vagyis felemeli önmagát a saját szerepéből a legmagasabbra. Szót nem hallunk a vállalkozók érdekvédelméről, az érdeksérelmek felsorolásáról, megszüntetésükért teendő lépésekről. A férfiú az ilyen alantas dolgok fölött áll, szereptévesztésben szenved.

Ebből a szerepéből máris előfelvetést tesz, újabb intézkedések részese lesz, többes számban beszél (“azt nézzük”), mint aki részese a hatalomnak.
És bagatellizál: nem megszorítások lesznek, hanem a valósághoz igazítják a gazdasági szabályokat.
Egy régi jelmondat jut eszembe erről a fickóról: hűség a párthoz, hűség a kormányhoz!
És a vállalkozók százezreivel mi lesz?


Témánkba vág: vállalkozók, marketing, tudás

KATA avagy rongyos ötezer kiborít

Szolgáltatás, marketing, insight

A Doctus és a korszerű műveltség

Webergonómia, tv, blog és a tudás

Mi a webergonómia?

Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.

Mi a tudás igazi forrása? A könyv, a szó, a televízió, az internet?

Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)

“a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”

Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.

Te mennyit bámulod a tv-t?

A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.

(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy “játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)

A kereső és az alkotó ember

A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is “leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)

Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág: