Webergonómia, tv, blog és a tudás

Mi a webergonómia?

Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.

Mi a tudás igazi forrása? A könyv, a szó, a televízió, az internet?

Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)

“a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”

Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.

Te mennyit bámulod a tv-t?

A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.

(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy “játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)

A kereső és az alkotó ember

A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is “leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)

Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág:

Autóbérlés – nagyvárosi szolgáltatás

Autóbérlés: autó a Koala Autorent-től.
Autóbérlés a Koala Autorent-től

Marketing megközelítésben határozottan állíthatjuk, hogy a piac nagysága, ereje számtalan dolgot meghatároz vagy legalábbis befolyásol. Az autóbérlés, az autókölcsönzés határozottan ilyen.
Vagyis a település nagyságrendjéhez, idegenforgalmi látogatottsághoz kötött.
A két végpont lehet példánkban a világváros Budapest és a település lélekszámát tekintve csekély létszámmal bíró – a kivétel erősíti a szabályt – a gyógyfürdője által bő pénztárcájú külföldieket csábító Hévíz.
Mindkét város biztosítja az autókölcsönzés lehetőségét. A nem elhanyagolható különbségekről majd később.

Kisközség, nagyváros és az autóbérlés fontossága

Míg egy kisközségben aligha épül színház, addig egy közepes méretű kelet-európai városban, mint például Pécs, Győr, Szeged, vagy Kaposvár legalább egy, de inkább kettő-három is akad. Eközben a Budapest méretű világvárosokban több tucat színház is működik.
Míg tanyán szükség lehet traktorra, addig Budapest belvárosában, mondjuk az Erzsébet-híd lábánál aligha.

Egy kisközségben, ahol biciklin utazik a nép a kiskocsmába, aligha jutna bárkinek eszébe autóbérlés, autókölcsönzés üzletbe fektetni vagy sofőrszolgálatot üzemeltetni. Ki ahogy jött, úgy távozik: bringával.

Na, de Budapesten kicsit másmilyenek az állapotok és most nem a kocsmák óriási számára gondolok, hanem a távolságokra, amelyek miatt nem mindenki közlekedik kerékpárral, sőt.

Tartósbérlet, flottakezelés

Míg Hévízen legfeljebb a repülőtértől a városig vagy a városból kirándulásra vagy a reptérig bérelnek autót a turisták, addig Budapesten egyre inkább a céges flottakezelés és tartósbérlet válik praktikus divattá.

A Koala Autorent megmutatja

Az egyik jó nevű magyar, az autóbérlés üzletágával foglalkozó vállalkozás, a Koala Autorent a honlapján részletesen összefoglalja ezen szolgáltatások előnyeit.
Jelzik, hogy a fenntartási költségeket a bérleti díjba betudják, a flottát alkalmazónak egyéb előnyök mellett nincsenek adminisztrációs terhei. Nem kell adókkal, biztosításokkal, amortizációval foglalkoznia. Az ÁFA pedig visszaigényelhető tétel.

Témánkba, az autóbérlés, az autózás témakörébe vág: