Mi a Szervezetpszichológia?

Szervezetpszichológia - munkavállalók

Az ipari-szervezeti pszichológia vagy az I-O pszichológia egy alkalmazott tudomány, amely a szervezeti környezetben dolgozó munkavállalók munkával való elégedettségére, termelékenységére és teljesítményére összpontosít. Ez az interdiszciplináris terület eredetileg foglalkozás pszichológia néven volt ismert Európában, körülbelül 1980-ig.

A pontosabb definíció tehát,

 a szervezetekben zajló emberi viselkedés tudományos vizsgálata, és a pszichológia egy részterülete. Az emberek és a szervezetek közötti kapcsolattal foglalkozik, hogyan befolyásolják a szervezetek az egyéneket, és hogyan érzékelik az egyének munkakörnyezetüket, és hogyan lépnek kapcsolatba vele. 

Mi a feladata egy szervezetpszichológusnak?

A szervezetpszichológusok pszichológiai elveket és technikákat alkalmaznak a foglalkozási viselkedés, a munkakörülmények, a szervezeti felépítés és a felépítés tanulmányozására, valamint a munkahelyi problémák kezelésére.

Miért fontos a szerepe?

A szervezetpszichológia a szervezetekben lévő egyének tanulmányozása. Ez magában foglalja az olyan területek tanulmányozását, mint az alkalmazottak kiválasztása, a képzés, a munkával való elégedettség és a motiváció. A szervezetpszichológia célja, hogy maximalizálja a teljesítményt és a jólétet a szervezetekben, és segítse az embereket a produktívabb munkában. Alapvető célja tehát a szervezetfejlesztés, önfejlesztés alapjaiból kiindulva.

Milyen 5 szerepe van az ipari pszichológiának?

  • toborzás
  • munkavállalók képzése és fejlesztése
  • munkavállalói elégedettség és a munka és a magánélet
  • teljesítménymenedzsment
  • szervezetfejlesztés és menedzsment

Melyek az alapvető kulcsterületei?

Az Ipari Szervezetpszichológia területe toborzással, kiválasztással és elhelyezéssel, képzéssel, teljesítményméréssel, munkahelyi motivációs és jutalmazási rendszerekkel, a munkahelyi munka minőségével, szervezetfejlesztéssel és fogyasztói magatartással foglalkozik.

Legfontosabb céljai,

Az IO-pszichológia két fő célja: (1) megérteni, hogyan viselkednek (és végeznek feladatokat) az emberek a munkakörnyezetükben; hogyan válnak az emberek hatékonyabbá, elégedettebbé és jutalmazottabbá a szervezeten belül, és (2) annak tanulmányozására, hogy a szervezetek hogyan tudják fenntartani és fokozni munkakörülményeik hatékonyságát.

A marketing világa: rágalom és bagatellizálás

Kultúrtörténet, marketing történelem és napjaink valósága

A 2000-es évek elején egyszer volt szerencsém Fojtik János egyetemi tanár izgalmas marketing előadását meghallgatni Pécsett. Számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – amikor a Rágalomáriát elemezte marketinges megközelítésben.

Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…

Kutatási eredmények

Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményre, amelyről itt található: A pletyka hatásosabb az igazságnál. (A tanulmány komoly felütéssel kezd:

“Az emberek még akkor is elhiszik pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről – derül ki egy tanulmányból. “

Erről a tanulmányról nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.

Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:

“… a jelölt nevének puszta kapcsolatba hozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”

Kontra: az anti-rágalom és a bagatellizált előfelvetés

Tehát láthatjuk, a kutatók már vizsgálták, hogy milyen hatása van a negatív szervezetekhez való kapcsolásnak, de ennek ellenkezőjét, tudtommal legalábbis, még nem. Pedig látunk erre is példát!
A párbeszéd, amely elérhető a YouTube-on, több érdekességet is magában rejt.

– Lesz még olyan intézkedésre szükség mint amilyen a KATA visszaszorítása volt? – kérdezte a 444 riportere Parragh Lászlót a 2022 évi, a jobboldali elitnek szervezett kötcsei találkozón.
– Egész biztos. Mi most azt nézzük, melyik szerkezetét érinti a gazdaságnak a válság leginkább…
– Nevezhetők megszorításoknak?
– Nem, ezt én nem mondanám. Hozzáigazítás a valósághoz.

Aki nem tudja, hogy a kérdezett Parragh László a kereskedelmi- és iparkamara vezetője, azt gondolná, hogy egy miniszterrel zajlik a beszélgetés. Legalábbis olyasvalakivel, aki döntéshozói szerepben tündököl: vizsgál, intézkedést hoz, miképpen a KATA esetében is tette.
Vagyis felemeli önmagát a saját szerepéből a legmagasabbra. Szót nem hallunk a vállalkozók érdekvédelméről, az érdeksérelmek felsorolásáról, megszüntetésükért teendő lépésekről. A férfiú az ilyen alantas dolgok fölött áll, szereptévesztésben szenved.

Ebből a szerepéből máris előfelvetést tesz, újabb intézkedések részese lesz, többes számban beszél (“azt nézzük”), mint aki részese a hatalomnak.
És bagatellizál: nem megszorítások lesznek, hanem a valósághoz igazítják a gazdasági szabályokat.
Egy régi jelmondat jut eszembe erről a fickóról: hűség a párthoz, hűség a kormányhoz!
És a vállalkozók százezreivel mi lesz?


Témánkba vág: vállalkozók, marketing, tudás

KATA avagy rongyos ötezer kiborít

Szolgáltatás, marketing, insight

A Doctus és a korszerű műveltség

Munkaerőpiac: vietnámi munkaerő kölcsönzés

A magyar munkaerőpiac számos szakma munkásainak helyén kong az ürességtől. Kelet-Európát ugyancsak ez a hiány jellemzi, hiszen a nyugati bérek és életszínvonal nem csak agyelszívást produkál, hanem a munkás kezeket is magához vonzza. Tehát pótlásukra szükség van távoli országok munkásaira. Így kerül képbe a vietnámi munkaerő kölcsönzés.

Vietnámi család
Vietnámi munkaerő: a családról való gondoskodás szükséglete

Miért a vietnámiakat tartják a legjobb megoldásnak?

Az ázsiai munkaerő keresett „termék” lett hazánkban. A kormány kilenc keleti ország számára nyitotta meg hazánk munkaerőpiacát.
A munkaerő pótlásban legjellemzőbb országokat az Aarenson Consulting képviseletében, mint a szakirányú tapasztalatokkal rendelkező fejvadász, munkaerő közvetítő és kölcsönző cég ügyvezetője átfogóan jellemezte. Vietnámot ekképpen értékelte:

„Vietnám – a legnépszerűbb munkaerőforrás, nem véletlenül. Lakosságuk száma meghaladja a 110 milliót, a külföldi munkavállalás pedig államilag támogatott folyamat. Képzettségük megfelel az európai elvárásoknak, így szakmunkákra is kiválóak. Munkabírásuk, precizitásuk miatt az egész világon kedvelt vendégmunkások. Az angol nyelv ismerete nem általános, de ügyes toborzással lehet találni angolosokat. Az engedélyezési eljárásuk költsége alacsony.”

Ázsia számos országában, így Vietnámban is, egyáltalán nem általános az általunk ismert nyugdíjrendszer. Így a munkaképes lakosság nem csak a fiatal nemzedék, hanem az idős korosztály eltartásáért is közvetlenül, állami segítség nélkül felelős. Ez meglátszik a munka iránti elkötelezettség minőségén!

Mi a különbség munkaerő közvetítés és kölcsönzés között?

A szakmunkás vagy fizikai munkás iránti igényt támasztó cég egyik fontos szempontja, dilemmája – ha már elkötelezte magát a hazai munkaerő vendégmunkásokkal történő pótlására –, hogy közvetítés útján vagy kölcsönzéssel éljen.

  • A munkaerő közvetítés alaposabb, mélyrehatóbb, átfogóbb adminisztratív teendőkkel jár, a folyamat időigényes. A közvetítés során a munkaadó és munkavállaló között alkalmazotti jogviszony létesül.
  • A munkaerő kölcsönzés során a foglalkoztató utasítási jogkörrel rendelkezik, de a kölcsönzött munkatárs nem válik az ő alkalmazottjává.

Ki mit tehet a kölcsönzött munkaerő hatékony működéséért?

A kölcsönzést eleve csak minősített szakmai, államilag engedélyezett cég végezheti, ami már egyfajta garanciát jelent a toborzás, a szükséges engedélyek beszerzését illetően.
A már hivatkozott munkaerő közvetítő és kölcsönző cég, az Aarenson Consulting számos segítséget is nyújt az élet sok területén. Az elszállásolás, a nyelvoktatás, az étkeztetés terén kiépített kapcsolati hálóval rendelkezik, s akár több száz fős csoportban is képes munkaerőt kölcsönözni.
Részletesebb információt itt érhetünk el a weben:

A tartós rezsicsökkentés: energetikai tanúsítvány

Napelem és rezsicsökkentés
Energia: rezsicsökkentés. Vajon mit mutat az energetikai tanúsítvány hőtérképe?

Energetikai tanúsítvány és rezsicsökkentés

Most aztán van csatazaj – mindenünnen a rezsicsökkentés szöveget halljuk. Vannak, akik ennek nagyszerű voltát emelik ki, megemlítve, hogy a lakosság terheiből mennyit vesz le a magyar családok válláról az árak kordában tartása, a szolgáltatást nyújtók profitjának mérséklése által. Az energetikai tanúsítvány – a köznyelvben energiatanúsítvány – nem kerül szóba.

Olvass tovább

Vállalkozás, cégvezető és a coach, tréner

Munkahelyi meeting tréner vezetésével
Munkahelyi meeting tréner vezetésével

A felelősség csak a Tiéd, de nem vagy egyedül!

A kisvállalkozások vezetői maguk döntenek cégük kisebb-nagyobb ügyeiben és döntéseik minden következményéért ők felelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyedül kell lenniük, magányos harcosoknak kell érezniük magukat. Mostanában van kialakulóban egy új, rendkívül hatékony segítségnyújtási mód a coaching. Mi is ez a coaching? Mielőtt belevágok a fogalom tisztázásába, hadd kérdezzem meg Önt, kedves kisvállalkozó!

Olvass tovább