Az emberiség történetében a bor az egyik legrégebben fogyasztott alkoholos ital. Az évszázadok során a borászat számtalan fejlődésen ment keresztül, és ma már sokkal többet jelent, mint csupán egy ital ízélményét. A minőség és az egyediség keresése azonban nem csupán a technikában és az eljárásokban rejlik.
A tájjellegű bor az adott terroir karakterétől függ, melyek a bor egyediségét és jellegzetességét határozzák meg. Bejegyzésünkben a pécsi borvidék is szerepel, mint egy tájjeleg hordozója.
Példánk a Gáspár Pincészet lesz.
A terroir szerepe
A terroir egy olyan kifejezés, amelyet a borászok használnak a bor karakterének leírására. A fogalom összefoglalja a szőlőültetvény helyét, a talajt, a mikroklímát és a borászati hagyományokat. Mindezek együttesen adják meg a bor eredetiségét és különlegességét.
Példa: Tokaji borvidék, Magyarország
A Tokaji borvidék Magyarország egyik legismertebb borvidéke, és a terroir rendkívül fontos szerepet játszik a Tokaji aszú borkészítésében. A terület vulkanikus talaja és a különleges mikroklíma, melyet a Bodrog és a Tisza folyók találkozása teremt, ami lehetővé teszi a tokaji aszú szőlők kiváló minőségét. A késői szűrés és a szőlőszemek kiváló aszúsodásának lehetősége a terroir karakter részét képezi, és vezet a bor ízvilágához.
Példa: Villányi borvidék, Magyarország
A Villányi borvidék egy másik kiváló példa a terroir hatására. A dél-dunántúl talaja, a Szársomlyó mészkőtáblái és a meleg, napos klíma lehetővé teszi a cabernet sauvignon, merlot kadarka szőlőfajták kiváló termesztését. A Villányi borokat gyakran kíséri a szép test és a gazdag gyümölcsösség, amiért a terroir sajátosságaihoz köthetők.
Példa: Pécsi borvidék, Magyarország
Ennél a példánál a Szigetvár közelében található Gáspár Pincészet a megcélzott hely, ahol a hagyomány és a magas fokon megszerzett borászati tudomány találkozik.
A bormester a tájjellegről így vall a honlapján:
Az itt jelenlévő szubmediterrán klímának köszönhetően Magyarország legmelegebb éghajlata a miénk és ezáltal a leghosszabb tenyészidő adatik meg a borvidékeink között.
A lösz alapkőzeten képződött főként barna erdőtalajunk jelentős vörösagyag és mésztartalommal rendelkezik. Egyedi mikro és makro elem összetétele a számos mészkonkrécióval, úgynevezett löszbabákkal egy tökéletes alapot ad a szőlőnövény életfolyamataihoz.
Ezen terroir tényezőknek köszönhetően lehetőségünk van a lehető legkomplexebb és hosszan eltartható borok elkészítésére, amelyek rendeltetése maradandó élményt okozni és állni az idő próbáját.
Gáspár Szabolcs Valentin
A borász szerepe
Bár a terroir rendkívül fontos a bor kialakításában, a borász szerepe is alapvető. A borász hozzáértése és döntései befolyásolják a bor karakterét és minőségét. A borász művészete a terroir előnyeit kihasználva a borok elegáns és kifinomult jellegét hozza létre.
Az ember és a természet harmóniája
A tájjellegű borok létrehozásában a borászok és a természet közötti harmonikus együttműködés az esszenciális. Az a képesség, hogy a borászok megértsék a terroir jellemzőit, és alkalmazkodjanak az évszakok változékonyságához, egyedülálló borok készítését teszi lehetővé.
A magyar borvidékek példái jól mutatják be, hogy a borok terroirja milyen fontos szerepet játszik a borok sokszínűségében. A Tokaji borvidék vulkanikus talaján és különleges mikroklímájában megszületik az aszú borok édességének és komplexitásának csodája. Csak a Villányi borvidék melegebb éghajlata és talaja a testes, gazdag vörösboroknak ad otthont.
A tájjelegű borok így egyedülálló módon hozzák össze a természetet és az ember alkotó munkáját. A terroir és a borász elengedhetetlen a minőségi borok létrehozásában. Az ilyen borok kortársak és hagyományok, természet és ember közötti tökéletes egyensúlyt képviselik, és a borászatban rejlő művészet és tudás megtestesítői.
Még elolvasásra ajánlom:
Fiatal borász – öreg receptúrával
Pécsi borvidék: a legfiatalabb borász arannyal indul
