Művelt emberek, jó teljesítmények, kiváló cégek
Az autóklíma karbantartása fontos, mert ez biztosítja, hogy az autóklíma hatékonyan működjön, és megakadályozza az esetleges meghibásodásokat és a gépjármű utasainak felületes vagy maradandóbb egészség károsodását.
Az autóklíma rendszerének karbantartása segíthet abban, hogy a rendszer tisztább és egészségesebb levegőt fújjon ki, megakadályozza a kellemetlen szagokat, javítja a légáramlást és meghosszabbítja a rendszer élettartamát.
A gerillamarketing a „klasszikus” marketingben azon belső szegmensek egyike, amelyek a hagyományos marketingen belül helyezkednek el. Ez az alrendszer a kreatív és meglepő módszereket használja a figyelem felkeltésére és az értékesítés növelésére, amelyek általában a hagyományosabb és költségesebb marketing megközelítésekkel szembeni alternatívát jelentik.
A gerillamarketing tehát nem áll ellentétben a hagyományos marketinggel, hanem inkább kiegészítő szerepet tölt be, amely lehetővé teszi a kis- és közepes vállalkozások, szervezetek számára, hogy hatékonyabban érjék el a célközönségüket, jelentős költség nélkül.
Mivel a gerillamarketingre jellemző a kreatív és egyedi megközelítés, sokkal inkább a marketingkommunikáció területén helyezkedik el, és olyan tevékenységeket foglal magában, mint a reklám, a PR, a közösségi média és az események szervezése.
Azonban az eladási folyamat összes részében fontos szerepet játszhat, például a terméktervezés, az árazás és a csomagolás területén is.
Összefoglalva az „elméletet” azt mondhatnánk: a gerillamarketing egy olyan kreatív és alacsony költségű marketingtechnika, amelynek célja, hogy felkeltse az emberek figyelmét és elérje célközönségét a hagyományos reklámozási módszerektől eltérően.
David Ogilvy és Philip Kotler, a marketing két nagy alakja, , mondhatni doctusa, mindketten elismerik a gerillamarketing hatékonyságát és jelentőségét a modern marketingben.
David Ogilvy, aki az Ogilvy & Mather alapítója és elnöke volt, azt mondta:
„Mindenkinek szüksége van egy kis gerillamarketingre néha-néha”.
David Ogilvy
Philip Kotler, a modern marketing atyja, doctus a javából, az alábbiakat mondta a gerillamarketingről:
„A gerillamarketing az egyik legérdekesebb és leginkább hatékony marketingtechnika, amelyet a vállalkozások használhatnak.”
Philip Kotler
Mindkét marketingguru elismeri a gerillamarketing hasznosságát és előnyeit, és azt javasolják, hogy a vállalkozások használják ezt a technikát a piaci részesedés növelése érdekében. A gerillamarketing lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy figyelemfelkeltő és emlékezetes módon kommunikáljanak célközönségükkel, miközben minimalizálják a költségeket.
Jay Conrad Levinson, a gerillamarketing atyja és a Gerillamarketing című könyv szerzője, az alábbiakat mondja a gerillamarketingről:
„A gerillamarketing az egyetlen marketing, amelyet engedély nélkül lehet használni, és ami az emberek szívébe hatol. Ez a módszer az érzelmi hatásokra épít, és az emberekre kifejezetten pozitív módon hat, mert azoknak az embereknek a személyes érdeklődési körébe tartozik, akiknek szól. A gerillamarketing olyan üzeneteket hoz létre, amelyek nem csak kivételes módon mutatják be a terméket vagy szolgáltatást, hanem egyszerűen és könnyen érthető módon is megmutatják azt.”
Jay Conrad Levinson
Levinson hangsúlyozza, hogy a gerillamarketing nemcsak a kisvállalkozások számára előnyös, hanem azok számára is, akiknek nagy költségvetésük van, mert segít az üzenetek hatékonyabbá tételében és a pénzügyi erőforrások hatékonyabb kihasználásában. A gerillamarketing célja az, hogy elérje az embereket a lehető legkreatívabb és legköltséghatékonyabb módon, és ezzel megszerezze a potenciális vásárlók figyelmét és érdeklődését.
Elolvasásra ajánlom:
Minden autós számára kellemetlen élmény, amikor a műszerfalon váratlanul megjelenik egy hibakód. Ilyenkor máris a sűrű programunk jut eszünkbe, majd a pénztárcánk – mert ezt a kirándulást az autószervizbe kiadás nélkül nem úszhatjuk meg.
Valamirevaló autószerviz rendelkezik hibakód olvasóval, amellyel bemérheti pontosan a hibajelzés okát és javítás után a hibajelzést ki is tudja iktatni.
De milyen hibát jelentenek a hibakódok? Két népszerű márka esetében ennek néztünk utána.
A hibakódok Fordoknál változóak lehetnek a modelltől, az évjárattól és az autó típusától függően. Azonban néhány gyakori hibakód Ford autóknál az alábbiak lehet:
Ezek a hibakódok csak néhány példa a sok lehetséges hibakód közül, és fontos megjegyezni, hogy a hibakódokat mindig meg kell diagnosztizálni és javítani kell őket a további problémák elkerülése érdekében.
Az Opel autóknál is a hibakódok változhatnak a modellek, az évjáratok és az alkalmazott motorok típusától függően. Azonban néhány általánosan előforduló hibakód ilyen lehet:
Néhány példa a leggyakoribb hibakódokra, és az egyes hibakódok mögött több potenciális ok is lehet. Ha a járművén hibakódot észlel, ajánlott azonnal felkeresni egy megbízható autószervizt, hogy az okot megfelelően diagnosztizálhassák.
Az autózás, autószervizelés témájához javaslom elolvasásra:
Opel Mokka hibakód – vár a Pannon Hunter szerviz
Vágjunk a közepébe! Megkérdeztem az Openai mesterséges intelligencia felületén, hogy a szállodai textileknek milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Ezt a három pontos választ kaptam:
Faggatóztam tovább. Elvégre a mesterséges intelligencia a világ minden pontjáról gyűjti az adatokat, s így segítségünkre lehet a szállodai textíliák megítéléséről különböző szempontok alapján. Tehát kérdeztem és választ is kaptam:
– A szállodák, hotelek, apartmanok tulajdonosai szerint milyen a jó törölköző?
A szállodák, hotelek, apartmanok tulajdonosai szempontjából a jó törölközőnek az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
Az O.C. Trade pontosan ilyen ismérvek mellett kínálja termékeit!
A szálloda iparban használt textíliák eleve nagyon magas minőséget kell, hogy képviseljenek.
A használók, a vendégek oldaláról a puha, jó minőséget sugárzó anyagok iránt van igény, legyen szó akár szállodai törölközőről, hotelben, apartmanban használatos fürdőköntösről, ágyneműről.
A szálloda menedzsmentje szempontjából pedig strapabíró, sok használatot és rengetek mosást kell kibírnia ezeknek a textíliáknak.
Nos, az O.C. Trade termékeivel mind a szállodai vendégek, mind a szállodások elégedettek lehetnek.
Győződjön meg erről Ön is:
> Szállodai törölköző, fürdőköntös, ágynemű
Az interneten rendelhető árut, szolgáltatást kínáló honlapok, blogok, webáruházak esetében gyakorlatilag el lehet felejteni a településhez tartozást. Egyszerűen nincs jelentősége az áru pillanatnyi hollétének, hiszen a weben bárhol elérhető és rendelés esetén bárhová elszállítható.
Ezt muszáj előre bocsátanom, amikor Pécs egyik honlapjáról beszélek 🙂
Szóval így van ez esetünkben is, amikor a szállodai textil szakmában ismert cég honlapjára, mint pécsi honlapra hivatkozunk (O.C. Trade). Ezt legfeljebb eme blog esetében némi lokálpatriotizmus indokolhatja. Elvégre olyan áruról van szó, amely érett hírnévvel rendelkezik, a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelel.
Ismerkedjen Ön is a mesterséges intelligenciával: Mesterséges intelligencia és online marketing
Mivel is kezdhetnénk az új évet, mint a fényesség kívánásával. Legyen világosság! 🙂
És persze nem csak a társadalmi életben, nem csak a szellem napvilága értelemben, hanem – hogy úgy mondjam – 220 Volt-os, lámpafényes értelemben is.
Vagyis legyen rendesen lámpa kínálat, asztali, beltéri, kültéri meg mindenféle fajta. Sőt, csillár is legyen, sokágú meg ventilátoros is – vagyis legyen választék, ahogyan az illik!
De ez a kívánságunk máris teljesülni látszik!
Elég egy pillantást vetnünk a budapesti Fénymánia Lámpa és Csillár szaküzlet kínálatára, s máris eltáthatjuk a szánkat, stílszerűbben szólva kerekre nyithatjuk a fényárban a szemünket – mert akkora választékkal találkozhatunk! Ráadásul ez kétéltű üzlet!
Vagyis online webáruházként és offline elérhető boltként – pontosabban áruházként – is elérhető.
A webshop azért is különleges, mert nem csak funkciónként, hanem stílusonként is felbontották a kínálatot, s így többféleképpen keresgélhetünk a lámpák, csillárok hihetetlen mennyiségű kínálata között.
Hogy miért hivatkozom annyit a széles választékra? Ha megnézi, látni fogja: csak mennyezeti lámpából 937 félét kínálnak!
Kalapot emelek a lámpa árus előtt!
Hja, a régi szép idők, amikor mondjuk az ülőgarnitúrák vagy a lámpák, csillárok eladásához elegendő volt egyetlen honlap jó működtetése!
Na, de azok az idők már eltűntek a web sötét homályában, s napjainkban az egyetlen honlap nem elegendő. Ez persze nem úgy értendő, hogy ugyanarra a tartalomra, ugyanannak a tulajdonosnak honlapok tömegére volna szüksége.
Twitter, Google Cégem, Facebook, Tumblr fiókok, blog, YouTube csatorna és estig sorolhatnám, ahol meg kell vagy meg kellene jeleníteni az eredményes marketing érdekében a portékát, hogy aki olyasmit keres, amit mi kínálunk, az a saját kedvenc színterén rátaláljon!
A budapesti Fénymánia lámpa-csillár bolt követi az idők szavát, pontosabban az idők dizájnját, és a honlapján túl a Facebookon is rendszeresen ötlettel teli áruféleségeket mutat be, mint a fenti kalapos lámpa-csillár kompozíció.
Az ilyen ötletes képek közzététele külön gyűjtő munkát feltételez, hiszen nem találhatunk ilyesmit minden webáruház sarkon. De csakis így lehet folyamatosan fenntartani a potenciális vásárlók érdeklődését az üzlet és annak termékei, a kültéri és beltéri lámpák, a csillárok, az égők iránt.
A Fénymánia gazdag kínálatot rejtő – mit rejtő, nagyon is mutató – honlapját itt találjuk:
> Lámpa, csillár
A gyakorlatban számtalan példát találunk szolgáltatók bizalomerősítő marketing eljárásaira. Ezek egy része meglehetősen átverés illatú, valóságos tartalmat nélkülöző, üres beszéd. Az élünk-halunk ügyfeleinkért kijelentések, a meglepően masszív hitvallások sokszor nem ellenőrizhetőek és nem is megvalósulóak a gyakorlatban. Példánk, egy jó nevű fordítóiroda esetében ez másképpen van!
Viszont nagyon is léteznek olyan megoldások amelyek ellenőrizhetővé teszik a leírt szavak valódiságát.
Ilyen teszem azt az, amikor a gyártó cég, az elárusító hely, a szolgáltató kiteszi magát a térképre, azaz Vállalkozás profilt nyit a weben. Ezzel lehetőséget ad az ügyfeleinek, hogy nyilvánosa értékeljék a működését, akár csupán csillagok kiosztásával, akár szövegesen is.
Ez máris bizalomerősítő tényező, pláne, ha a csillagos értékelések átlaga 4 és 5 közé esik, s a szövegekben legfeljebb elvétve akad elmarasztalás.
Az Alfa -Glossza Fordítóiroda rendelkezik ilyen webes eszközzel:
A példa fordítóiroda honpja címoldalának felső részén, magyarán az elején ott egy kép, amely 100% garanciát, sőt pénzfisszafizetést deklarál a potenciális ügyfél számára. Kétségtelenül bizalomerősítő tényező, anyagi biztonságot sugall.
A szöveg közvetlen stílusa, a tegeződés használata egyfajta bensőséges viszonyt alakít ki. Anélkül, hogy a stíl slendriánságba, intimpistáskodásba csapna, igyekszik a kor fiatalos, lazább nyelvezetén és szellemesen megszólalni.
Lásd például ezt a megnyilatkozást:
„Sürgős fordítást is vállalunk, tegnapra – vagyis megtaláltad az ideális online fordítóirodát.”
Ez a fajta nyelvi megformáltság mintegy látens módon üzeni: mi olyanok vagyunk mint te, megbízhatsz a munkánkban, a gyorsaságunkban és ígéreteink betartásában. Bevonás, azonosulás felső fokon.
Az Alfa-Glossza a mai kor gyermeke, online fordítóiroda. A korszerűség, az internetes elérhetőség a rendeléstől mindenfajta kommunikációig a fiatalabb korosztály számára megnyerő.
Fontos szempont ez az iroda részéről, hiszen látjuk, szolgáltatásaik egy része kifejezetten a fital korosztályokat célozza. Például a bizonyítvány fordítás, a külföldi tanuláshoz, munkavállaláshoz szükséges dokumentumok hiteles fordítása.
A vállalkozások számára nyilván nem közömbös, hogy az Alfa-Glossza kis- és középvállalati fordítóirodának pozicionálja magát. Vagyis nekik alapították, számukra lesz előnyös, olyanok ezek a fordító fiúk-lányok, mint mi, ők is egy kisvállalkozás. Az árakat is ehhez mérték („Nem olcsón kínálunk silány fordításokat. Mi középkategóriás áron kínálunk felsőkategóriás fordításokat!”)
De a gyors kiszolgálást is, a partner megbecsülését is joggal feltételezhetjük róluk.
Az Alfa-Glosszáról és más kitűnő szolgáltatásokról:
A pécsi férfi persze legszívesebben néma maradna, mert marketing ismeretei révén ugyan nagyon is érti a nagyérdemű – hosszú távra szóló – becsábításának eme megoldását. Az ingyenjegyest. Ám a nagyérdemű tagjaként meglehetősen visszafogottá teheti a dicsekvést, amelynek keretében lazán tudathatja majd barátaival, akár viselnek multifokális szemüveget, akár nem:
– Este a Kodályban voltunk.
– És milyen volt? – kérdezik majd a barátai, amire ő azt felelheti, hogy kurva kicsi a parkoló, a háromnegyed ház ellenére már nem volt benne hely tíz perccel az előadás megkezdése előtt, és kiemelten hozzáragasztaná: ott köröztünk apukám, mint a vak tyúk szemkeresés közben az udvaron.
A pécsi férfiú, aki ekként adná tanúbizonyságát a kultúra iránti elkötelezettségének, magáról az előadásról konokul hallgatna. Mert ugyebár az ingyen jegyekből a Rokonnőnek is jutott, aki e jeles alkalomból magára öltötte vadonatúj multifokális szemüvegét, s némi késéssel megérkezett a koncert színhelyére.
A vadonatúj multifokális szemüvegeknek megvan az a szórakoztató tulajdonságuk, hogy tulajdonosukat átvezetik árkon-bokron is akár, persze anélkül, hogy a jólöltözött tulaj ezt kívánná.
Nos, a Rokonnő nem árkot-bokrot járt, hanem egyenesen nekiindult az automatikusan nyíló üvegajtónak, amelyről kiderült, hogy nem nyílik automatikusan, sőt az is kiderült, hogy nem is ajtó – csupán az üveg szó stimmelt az előbbi bonyolult összefüggés-rendszerből.
A Rokonnő nagyot koppant, rajzfilmszerűen hozzátapadt a sima üveghez, a szóban volt multifokális brutálisan arcon nyomta, majd dühösen-görbén elhagyta az orrnyergét és a földre huppant.
A Rokonnőt az orvosi szobába kísérték, jéggel látták el, az ügyeletes orvostanhallgató pedig tanácsolta neki az ügyeletes Négyszázágyas Klinika meglátogatását.
Az első mélyhegedű-szólam talán éppen akkor hagyta el a megfeszült húrokat, amelynek hatására hősünk, a pécsi férfiú borzongást érzett, imádójaként a mély hangoknak ezt természetesnek is vehetjük.
– Gyönyörűek a mélyek! – súgta a férfi a mellette ülő asszonynak, aki nem tudott figyelni az előadás első hangjaira, még mindig a Rokonnő késésén borongott, hol a fenébe lehet ez a nő, hol a fenébe lehet?!
Ezekben a pillanatokban a Rokonnő arca, a jeges kezelés ellenére, kékre-zöldre váltott az orvosi szobában, ahol nem taxit kért az ügyeletes intézmény felkeresése céljából, hanem a rokonférfi istápolását követelte finoman, felmutatva jegyét, hogy ennek közvetlen közelében lelhetik hősünket, a pécsi férfit, a rokont.
A Klinika előtt kemény rokoni szóváltás zajlott le a férfiú és a Rokonnő között:
– Köszönöm, hogy elhoztál, innen már boldogulok!
– Csak nem gondolod, hogy beengedlek egyedül? Akarsz egy monoklit a másik szemed alá is?
Ekkor egy szőke nő loholt el mellettük, sietve fordult be a klinikára.
A férfi felkísérte a Rokonnőt az emeletre. Ahogy beléptek a Szemészeti Osztály feliratú birodalomba, az iménti szőke nő, immár fehér köpenyben, érdeklődve nézett rájuk. A Rokonnő előadta, hogy ő meg a multifokális meg véletlenül nem nyílt a nem is ajtó.
A szőke doktornő elhűlve látta, hogy ez a brutális állat, aki lent még további monoklikkal fenyegette ezt a kedvesen kékülő-zöldülő nőtársát, szóval ez a brutális állat itt vigyorog, játssza az eszét, mint egy rendes ember, mint aki a légynek sem tud ártani.
– Várjanak! – mordult a Rokonnőre és a férfiúra, történetünk szimpatikus hősére, majd belépett a rendelőbe és telefonon kihívta a rendőrséget.
Na még egy kis kultúra, még egy kis Pécs:
Az ipari-szervezeti pszichológia vagy az I-O pszichológia egy alkalmazott tudomány, amely a szervezeti környezetben dolgozó munkavállalók munkával való elégedettségére, termelékenységére és teljesítményére összpontosít. Ez az interdiszciplináris terület eredetileg foglalkozás pszichológia néven volt ismert Európában, körülbelül 1980-ig.
a szervezetekben zajló emberi viselkedés tudományos vizsgálata, és a pszichológia egy részterülete. Az emberek és a szervezetek közötti kapcsolattal foglalkozik, hogyan befolyásolják a szervezetek az egyéneket, és hogyan érzékelik az egyének munkakörnyezetüket, és hogyan lépnek kapcsolatba vele.
A szervezetpszichológusok pszichológiai elveket és technikákat alkalmaznak a foglalkozási viselkedés, a munkakörülmények, a szervezeti felépítés és a felépítés tanulmányozására, valamint a munkahelyi problémák kezelésére.
A szervezetpszichológia a szervezetekben lévő egyének tanulmányozása. Ez magában foglalja az olyan területek tanulmányozását, mint az alkalmazottak kiválasztása, a képzés, a munkával való elégedettség és a motiváció. A szervezetpszichológia célja, hogy maximalizálja a teljesítményt és a jólétet a szervezetekben, és segítse az embereket a produktívabb munkában. Alapvető célja tehát a szervezetfejlesztés, önfejlesztés alapjaiból kiindulva.
Az Ipari Szervezetpszichológia területe toborzással, kiválasztással és elhelyezéssel, képzéssel, teljesítményméréssel, munkahelyi motivációs és jutalmazási rendszerekkel, a munkahelyi munka minőségével, szervezetfejlesztéssel és fogyasztói magatartással foglalkozik.
Az IO-pszichológia két fő célja: (1) megérteni, hogyan viselkednek (és végeznek feladatokat) az emberek a munkakörnyezetükben; hogyan válnak az emberek hatékonyabbá, elégedettebbé és jutalmazottabbá a szervezeten belül, és (2) annak tanulmányozására, hogy a szervezetek hogyan tudják fenntartani és fokozni munkakörülményeik hatékonyságát.
A 2000-es évek elején egyszer volt szerencsém Fojtik János egyetemi tanár izgalmas marketing előadását meghallgatni Pécsett. Számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – amikor a Rágalomáriát elemezte marketinges megközelítésben.
Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…
Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményre, amelyről itt található: A pletyka hatásosabb az igazságnál. (A tanulmány komoly felütéssel kezd:
„Az emberek még akkor is elhiszik pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről – derül ki egy tanulmányból. „
Erről a tanulmányról nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.
Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:
“… a jelölt nevének puszta kapcsolatba hozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”
Tehát láthatjuk, a kutatók már vizsgálták, hogy milyen hatása van a negatív szervezetekhez való kapcsolásnak, de ennek ellenkezőjét, tudtommal legalábbis, még nem. Pedig látunk erre is példát!
A párbeszéd, amely elérhető a YouTube-on, több érdekességet is magában rejt.
– Lesz még olyan intézkedésre szükség mint amilyen a KATA visszaszorítása volt? – kérdezte a 444 riportere Parragh Lászlót a 2022 évi, a jobboldali elitnek szervezett kötcsei találkozón.
– Egész biztos. Mi most azt nézzük, melyik szerkezetét érinti a gazdaságnak a válság leginkább…
– Nevezhetők megszorításoknak?
– Nem, ezt én nem mondanám. Hozzáigazítás a valósághoz.
Aki nem tudja, hogy a kérdezett Parragh László a kereskedelmi- és iparkamara vezetője, azt gondolná, hogy egy miniszterrel zajlik a beszélgetés. Legalábbis olyasvalakivel, aki döntéshozói szerepben tündököl: vizsgál, intézkedést hoz, miképpen a KATA esetében is tette.
Vagyis felemeli önmagát a saját szerepéből a legmagasabbra. Szót nem hallunk a vállalkozók érdekvédelméről, az érdeksérelmek felsorolásáról, megszüntetésükért teendő lépésekről. A férfiú az ilyen alantas dolgok fölött áll, szereptévesztésben szenved.
Ebből a szerepéből máris előfelvetést tesz, újabb intézkedések részese lesz, többes számban beszél („azt nézzük”), mint aki részese a hatalomnak.
És bagatellizál: nem megszorítások lesznek, hanem a valósághoz igazítják a gazdasági szabályokat.
Egy régi jelmondat jut eszembe erről a fickóról: hűség a párthoz, hűség a kormányhoz!
És a vállalkozók százezreivel mi lesz?
KATA avagy rongyos ötezer kiborít
Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.
Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)
„a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”
Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.
A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.
(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy „játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)
A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is „leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)
Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág:
