blog

Fejezetek a blogtörténelemből

Szerző:

Vendég bejegyzés. Írta: Csepeli György, 2013.04.

Sosem jöttem volna Pécsre április 21-én, hogy kib(l)ogozzam az internetet, ha meg nem születek, s életem során nem találkozom valakivel, aki bevisz egy nagy távközlési vállalat adattárába, ahol a társadalom tagjainak kommunikációját in vitro láthatom. Ha nincs ez a tapasztalatom, sosem mertem volna elvállalni egy politikai államtitkári tisztséget a vadonatúj informatikai és hírközlési minisztériumban egy ma már nem létező párt kérésére, mely pártnak egyik országgyűlési képviselőjelöltje 2006-ban cselszövés áldozata lett, s kiesett a versenyből a kampány alatt. Kíváncsi természet révén beugrottam helyére, s jóllehet ismertem a választókerület internet penetrációjára vonatkozó adatokat, úgy döntöttem, hogy a blogot is bevetem a harcba.

Munkatársam, aki a kampány első napjaiban született feljegyzéseimet kirakta a blogtérre, megszegte a szabályokat, s egyszerre több napi szöveget tett ki, ami hatalmas felzúdulást keltett a blogszekta dogmatikusai körében. Éppen New York-ban lévén, ékezetek nélküli klaviatúrán előállított indulatos választ gyártottam, ami a pszichológia törvényeinek megfelelően további indulatokat szított.

Egy polner nevű névtelen kioktatott, hogy műfajnak nevezem a blogot, de ő nem mondta meg, hogy a blog mi, ha nem műfaj. Persze műfaj, éppen úgy, mint a napló, a levél vagy az SMS, írom most, mert akkor kapkodtam a fejem a válogatott szitkozódások elől, hiszen dúlt a választási harc. A blogot soha nem moderáltam, mert mindent meg akartam őrizni, bízva abban, hogy egyszer majd tudományos szemmel vizsgálhatom a szövegfolyamot. Egyetlen alkalommal tettem kivételt, amikor halállal fenyegetett az egyik blogter, persze álnéven. A blog semmit sem segített rajtam, a reménytelen harcban elestem.

Egyetlen emberre emlékszem, aki a kezdettől fogva a pártomat fogta és szimpatizált velem, s ő Bognár László volt, aki utóbb El Lobo-ként írta be magát a magyar blogtörténelembe.
A blogteren kifejtett tevékenységemnek 2008-ra vége lett, mert addigra elegendő anyag gyűlt össze ahhoz, hogy az MTA-n szervezett nemzeközi konferencián előadjam amit megtudtam a blogom kapcsán a bloggerekről és a blogolásról. Előadásom megjelent angolul Nyiri Kristóf kötetében, s megjelent magyarul is a Kritika 2009-ik évfolyamának júniusi számában.

A blogot átvittem egy másik szimpatizáns, Lux Erik védő szárnyai alá, ahol más hangnemben, a napi aktualitásokat elhagyva értelmiségi szalonként működtetem. E szalon látogatója lett Lucifer, Aristo, és mások mellett Bognár is, akit megkülönböztet humora, éles esze és az információs társadalom ügyeiben mutatott jártassága. Persze nehéz egy embert blogjai alapján megismerni (bár blog nélkül sem könnyű a megismerés). Várom a személyes találkozást, melyre azért kerül most Pécsett sor, mert segített abban, hogy Prazsák Gergővel együtt írt könyvünket bemutathassuk, s közben bogozzuk a blogok bogjait.

Egy kép a blogtörténelemből:

Pécsi Internet Akadémia, 2013: vendégünk Csepeli György
Balról: Héder Sándor; jómagam (Bognár László), Csepeli György, Weinreich László

Történelem mindenünnen:

A satelit blogok világa

Szerző:
Satelit blog

Számos blogger a fő blogja mellett satelit (szatelit) blogot is üzemeltet. Sőt cégblog mellet is találhatóak. Mi ezeknek a satelit blogoknak az értelme, mi a funkciójuk? Ezen tűnődtem és az alábbiakra jutottam.

A fő blog mellett működtetett „satelit” blogok létrehozásának és fenntartásának számos oka, értelme és jelentősége lehet a bloggerek számára. Ezek közül néhány fontos szempont:

  1. Specifikus tartalom lefedése: A fő blog egy meghatározott témára átfogó ismereteket, véleményeket prezentál, míg a satelit blogok témakörön belül lehetővé teszik a különböző résztémák vagy mélyebb speciális témák feldolgozását. Ez segít a célcsoport szélesebb körének elérésében, akik érdeklődhetnek a fő blog témájában, de mélyebben szeretnék megismerni a részleteket. Ilyen például a szolgáltatással foglalkozó szolgaltató blog a Webnode felületén.
  2. SEO és keresőoptimalizálás: Az egyes blogokat külön-külön lehet optimalizálni a keresőmotorok számára, így a különböző kulcsszavakra vagy témákra is. Ez javíthatja a keresőből származó organikus forgalmat és növelheti a blogok láthatóságát.
  3. Célzott közönség elérése: A satelit blogok lehetővé teszik, hogy a blogger különböző közönséget célozzon meg. Például, ha a fő blog egy szélesebb közönséget céloz meg, a satelit blogokat alkalmazhatják olyan speciális érdeklődési területekre, amelyek egyedi tartalmat igényelnek.
    Egy-egy, a közösségi média birodalmához tartozó blogszolgáltató speciális közösségeket és közönséget hozhat létre. Egy abban a közegben nyitott webegység elérheti ezeket a csoportokat, mint például a gerilla a Reblog felületén (amely 2025 ápr. 11-én megszűnt).
  4. Hitelesség és szakértelem növelése: A többi blog létrehozása és sikeres működtetése a blogger szakértelmét és hitelességét is növeli a kiemelt témák terén. A különböző blogokon keresztül a blogger szélesebb körben mutathatja be a tudását és tapasztalatait.
    Példa lehet a Bognár Stúdióból levált SEO-keresőoptimalizálás blog.
  5. Tartalom diverzifikációja: A bloggereket gyakran érheti váratlan változás vagy nehézség a fő blogjukban. A satelit blogok olyan tartalomforrásokként szolgálhatnak, amelyek stabil forrásként működhetnek, még akkor is, ha a fő blog működtetése nehézségekbe ütközik.
    (A blogról általában: blog).
  6. Több bevételi lehetőség: A bloggerek több bevételi forrást is kiaknázhatnak a szatelit blogokon keresztül. Különféle témák és közönségek lehetővé teszik a hirdetések, szponzorációk, partnerprogramok és egyéb bevételi források kibővítését.

Fontos megjegyeznünk, hogy a satelit blogok létrehozása és kezelése időigényes lehet, és figyelni kell, hogy minden blog magas minőségű és értékes tartalmat kínáljon a célközönség számára. Ha a bloggerek megfelelően tudják kezelni az időt és erőforrásokat, a satelit blogok sok előnnyel járhatnak az online jelenlét és a tartalomterjesztés terén.

Mi a funkcionális különbség satelit blog és aldomain között?

A satelit blogokat figyelve arra is felfigyelhetünk, hogy egy részük aldomainen fut. (V.ö.: Érték-e a weben az aldomain). Így máris jogos a kérdés, amit a fejezetcímben feltettem.

A satelit blogok és az aldomainek (subdomainek) két különböző módszer a tartalomstruktúra kialakítására és az online jelenlét kibővítésére. Itt van néhány funkcionális különbség:

Satelit blog:

  1. Különálló tartalmi entitás: A satelit blogok különállók vagy blogok, amelyek teljesen elkülönülnek a fő blogtól. Ezek önálló domainek lehetnek, különálló webhelyekkel és designnal.
  2. Témakör kibővítése: A satelit blogok lehetővé teszik a fő blogon kívüli témák kibővítését. Ezek teljesen kezelhetők és speciálisabb, részletes vagy eltérő témákkal.
  3. Teljes kontroll: A satelit blogok teljes kontrollt adnak a bloggereknek a tartalom és a design felett. A blogger teljesen birtokolja az oldal felépítését, kinézetét és tartalmát.
  4. SEO és láthatóság: A satelit blogokat külön-külön lehet optimalizálni a keresőmotorok számára, ami különféle kulcsszavak és témák alapján történhet.

Aldomain:

  1. Azonos domain alá tartozó alkönyvtár: Az aldomainek egy fő domain alá tartozó alkönyvtárak vagy alközpontok, amelyek más tartalmi területeket céloznak meg.
  2. Tartalom: Az aldomainek elkülönítik a tartalmi területeket, de még mindig azonos domain alá tartoznak. Például: „blog.example.com” és „shop.example.com”.
  3. Közös gyökérdomén: Az aldomainek továbbra is osztoznak az azonos gyökérdoménon, tehát az esetleges SEO előnyök is az alapdoménre hatnak.
  4. Könnyebb kezelhetőség: Az aldomainek könnyebben kezelhetők és karbantarthatók, mivel közösen kezelik a domén infrastruktúráját és erőforrásait.

Összefoglalva, a satelit blogok teljesen független tartalmi egységeket hoznak létre, míg az aldomainek azonos gyökérdomén alá tartozó, de különálló tartalomterületeket hoznak létre. A választás a céloktól és a tartalomstruktúrától függ.

Merjünk-e blogolni, ha ingyenes a blogszolgáltató?

Szerző:
blogszolgáltató szerverei

A címben feltett kérdésre egyértelműen igennel válaszolhatok! És olykor nemmel.
Két évtizede írok ingyenes tárhelyen – egyebek között itt, a gerilla reblog bájtjain is – tehát bőven van tapasztalatom a tárgyban. Egyfelől a magam blogigényét elégítem ki, másfelől az online marketing, a keresőmarketing munkám miatt, az ügyfelek érdekében is ismenem kell a legfontosabb szolgáltatókat.

Előnyök és hátrányok

A legkézenfekvőbb előny az ingyenesség. Majd ezt követi az egyszerű kezelhetőség. Királyi élet, hogy nem kell verzió frissítésekkel bajlódni, csak a blog tartalmára kell figyelnie a bloggernek.
Pénzmentes szolgáltatónál működő bloggal is sok ezer olvasóhoz juthatunk el.
Mindennek van előnye és hátránya is. Amit nem szoktak a hátrányok között felsorolni, pedig fontos lehet, az a bizonytalanság. Ki emlékszik még a freeblogra, a blogtérre, a cafeblogra, a népszabóra, a népszava blogra? Szerencsére vannak évtizedes stabil helyek és új feltörekvők is.
Mutatik néhány példát, mielőtt elmerülnék a részletesebb elemzésbe:

És akkor nézzük meg, miként gyűjti egybe a mesterséges intelligencia jeles képviselője, a ChatGpt a fizetős és a nem fizetős tárhelyszolgáltatások különbségeit.

Az ingyenes tárhelyszolgáltatónál elhelyezett blog hátrányba kerül-e a fizetős társaival szemben?

Az ingyenes tárhelyszolgáltatónál elhelyezett blog számos előnnyel rendelkezik, például a kezdeti költségek hiányával és az egyszerű beállítási folyamatokkal. Azonban a fizetős tárhelyszolgáltatásokkal szemben néhány hátrány is lehet:

  1. Korlátozott tárhely: Az ingyenes tárhelyszolgáltatások általában korlátozzák a rendelkezésre álló tárhely mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy kevés adatot és tartalmat helyezhetünk el a blogon. Ez a korlátozás akadályozhatja a blog fejlődését és a tartalom bővítését, ha a látogatók száma és a tartalom mennyisége növekszik.

  2. Lassabb sebesség és teljesítmény: Az ingyenes tárhelyszolgáltatók szerverei gyakran kevesebb erősséget és több túlterheltséget jelentenek, ami lassabb weboldalbetöltési időket biztosít. A látogatók türelmetlenebbek lehetnek és elhagyhatják a blogot, ha az oldal lassan töltődik be.

  3. Korlátozott testreszabhatóság: Az ingyenes tárhelyszolgáltatók általában korlátozott tesztreszabási lehetőségeket kínálnak. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk olyan mértékben testreszabni a blogunkat, mint egy fizetős tárhelyszolgáltatás esetén. Ezzel elveszíthetjük a márkakép kialakításához és felhasználói élmény javításához szükséges rugalmasságot.

  4. Megjelenés és domain név: Az ingyenes tárhelyszolgáltatók általában hosszabb, nem túl professzionális megjelenésű domain nevet biztosítanak a blognak. Ezzel nehezebb lehet megtalálni és emlékezni rá, valamint kisebb szakmai hatást kelt az olvasókban.

  5. Hirdetések: Az ingyenes tárhelyszolgáltatók gyakran engedélyezik a hirdetések térképét a blogunkon, nem tudjuk ellenőrizni. Ezek a hirdetések zavarhatják az olvasókat és hátráltathatják az oldal használatát.

  1. Korlátozott támogatás: Az ingyenes tárhelyszolgáltatók gyakran nem kínálnak olyan szintű ügyféltámogatást, mint a fizetős társaik. Ha bármilyen problémával vagy kérdéssel szembesülünk, akkor nem biztos, hogy azonnal vagy hatékonyan kapunk segítséget.

  2. Biztonsági kockázatok: Az ingyenes tárhelyszolgáltatások általában kevesebb biztonsági intézkedést nyújtanak, mint a fizetős tárhelyszolgáltatások. Ez növelheti a blogunk sebezhetőségét a kibertámadásokkal és a rosszindulatú tevékenységekkel szemben.

  3. Előnyben részesített kezelés: A fizetős szolgáltatások gyakran kapnak prioritást a tárhelyszolgáltatók támogatási csapatától, és több segítséget élvezhetnek a kritikus problémák esetén.

Összességében elmondható, hogy az ingyenes tárhelyszolgáltatónál elhelyezett blognak több korlátja van, ami miatt a fizetős tárhelyszolgáltatókkal szemben hátrányba kerülhet. Ha komolyan szeretnénk foglalkozni a professzionális megjelenéssel, nagyobb rugalmasságot és jobb teljesítményt elérve, érdemes fontolóra venni a fizetős tárhelyszolgáltatások lehetőségét. Ezek általában jobb sebességet, megbízhatóságot és testre szabhatóságot kínálnak, ami hosszútávon előnyösebb lehet a blogunk számára.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az ingyenes tárhelyszolgáltatásoknak is van helye, különösen azoknak, akik csak kísérleti vagy személyes blogot szeretnének létrehozni, és nem igénylik a fizetős tárhely előnyeit. Az ingyenes tárhely erre nagyon is jó lehetőség.

Webergonómia, tv, blog és a tudás

Szerző:

Mi a webergonómia?

Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.

Mi a tudás igazi forrása? A könyv, a szó, a televízió, az internet?

Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)

„a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”

Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.

Te mennyit bámulod a tv-t?

A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.

(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy „játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)

A kereső és az alkotó ember

A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is „leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)

Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág: