Hogyan védekezhet a kkv, ha média támadás éri

Kríziskommunikáció elemei - Doctus
Kríziskommunikáció elemei

Napjainkban részben a közbeszéd romlása, részben a véleménynyilvánítás szabadságának kiterjedése miatt megszaporodtak a médiában a vállalkozásokat érő támadások. A védekezés olykor valóságos válságmenedzselést kíván meg.

Két fajta támadásra is számíthatunk.

1.) Egyfelől konkrét, az adott céget közvetlenül érintő valós vagy nem valós hír kezd keringeni a weben (vagy akár a nyomtatott sajtóban) vagy villámcsődület szerveződik. Példánk lehet: Szopás a szoptatás miatt.

2.) De a támadás érhet akár szakmai csoportot is, amikor egy szakma néhány tagja, a szolgáltatást igénybe vevők körében inkorrektül viselkedik, és emiatt gyakorlatilag a teljes szakma kerül tűz alá. Ilyenkor a tisztességes többség kényszerül kárelhárításra.
Erre ezen a héten a duguláselhárító szakág kényszerült: A duguláselhárítás csalói ellen van orvosság.

Hogyan reagáljunk a negatív médiahírekre?

A negatív médiafigyelem komoly kihívást jelenthet minden vállalat számára. Azonban a megfelelő válságkezeléssel a károk mérsékelhetők, sőt, a vállalat imázsát is erősíthetjük.

A védekezés lépései általában a következők lehetnek:

1. Gyors és pontos információszerzés:

  • Átfogó helyzetkép: Első lépésként tisztázzuk, hogy pontosan milyen vádlatok hangzottak el, milyen mértékű a negatív figyelem, és kik a fő érintettek.
  • Adatgyűjtés: Gyűjtsünk össze minden releváns információt, beleértve a médiahíreket, a közösségi média reakcióit és a belső dokumentumokat.

2. Válságstáb felállítása:

  • Szakértők bevonása: Állítsunk fel egy válságstábot, amelyben a kommunikációs, a jogi és a vezetői területek képviselői is részt vesznek.
  • Feladatmegosztás: Határozzuk meg a feladatokat, és jelöljünk ki felelősöket.

3. A helyzet értékelése:

  • Súlyosság megítélése: Értékeljük a helyzet súlyosságát, és határozzuk meg, hogy milyen hatással lehet a vállalatra.
  • Kockázatok azonosítása: Azonosítsuk a lehetséges kockázatokat, és készítsünk forgatókönyveket a különböző lehetséges kimenetelekre.

4. Kommunikációs stratégia kialakítása:

  • Üzenetalkotás: Fogalmazzunk meg egy világos és hiteles üzenetet, amelyben elismerjük a problémát, de hangsúlyozzuk a vállalat elkötelezettségét a megoldás iránt.
  • Célközönség meghatározása: Határozzuk meg, hogy kikhez szeretnénk eljuttatni az üzenetet (sajtó, befektetők, ügyfelek, alkalmazottak).
  • Kommunikációs csatornák kiválasztása: Válasszuk ki a megfelelő kommunikációs csatornákat (sajtóközlemény, közösségi média, weboldal, belső kommunikáció).

5. Proaktív kommunikáció:

  • Az első lépések megtétele: Legyünk az elsők, akik nyilvánosságra hozzák az információkat.
  • Átláthatóság: Legyünk őszinték és átláthatók a kommunikáció során.
  • Aktív részvétel: Vegyünk részt a közösségi médiában zajló beszélgetésekben, válaszoljunk a kérdésekre és kezeljük a negatív kommenteket.

6. Hosszú távú stratégia kialakítása:

  • Hírnév helyreállítása: Dolgozzunk ki egy hosszú távú stratégiát, amelynek célja a vállalat hírnevének helyreállítása.
  • Megelőző intézkedések: Végezzünk el egy alapos elemzést, hogy azonosítsuk a problémák forrását, és tegyünk lépéseket annak elkerülése érdekében, hogy hasonló helyzet ismétlődjön.

A válaszok skálája a hallgatástól a szélsőséges felháborodásig:

  • Hallgatás: Általában nem ajánlott, mivel a hallgatás a bűnösség beismeréseként értelmezhető.
  • Tagadás: A tagadás szintén nem hatékony, mivel hamis állítások esetén a vállalat hitelessége még inkább csorbulhat.
  • Elterelés: Az eltereléssel a figyelemet próbáljuk másra irányítani, azonban ez könnyen visszasüthet.
  • Bocsánat kérés: Ha a vállalat hibázott, akkor a nyílt bocsánatkérés a legjobb megoldás.
  • Aktív együttműködés: Az érintettekkel való aktív együttműködés és a megoldások keresése is pozitív benyomást kelthet.
  • Szélsőséges felháborodás: A szélsőséges felháborodás általában nem vezet eredményre, és inkább tovább fokozza a konfliktust.

Fontos megjegyezni, hogy minden helyzet egyedi, és a megfelelő válaszstratégiát az adott körülményekhez kell igazítani.

További tippek:

  • Készülj fel az előre nem látható eseményekre: Készítsünk egy válságkezelési tervet, amelyet rendszeresen felülvizsgálunk.
  • Építsünk erős kapcsolatokat a médiával: A jó kapcsolatok a médiával nagyban megkönnyíthetik a válságkezelést.
  • Tanuljunk a hibáinkból: Minden válság egy tanulási lehetőség. Elemezzük az eseményeket, és vonjunk le tanulságokat a jövőre nézve.

Témánkhoz kapcsolódó írásokból:

GYIK:

Milyen lépéseket érdemes követni a média támadások esetén?
A média támadásokra való reagálás során fontos, hogy gyorsan és pontosan információt gyűjtsünk a helyzetről. Ezt követően állítsunk fel egy válságstábot, amely szakértőkből áll, és határozzuk meg a feladatokat. Értékeljük a helyzet súlyosságát, majd alakítsunk ki egy világos kommunikációs stratégiát. Proaktív módon kell kommunikálnunk, és hosszú távú stratégiát kell kidolgoznunk a hírnév helyreállítására.
Hogyan lehet hatékonyan kommunikálni a negatív hírek kapcsán?
Hatékony kommunikáció érdekében fontos, hogy világos és hiteles üzenetet fogalmazzunk meg, amely elismeri a problémát, de hangsúlyozza a megoldás iránti elkötelezettségünket. A célközönség pontos meghatározása és a megfelelő kommunikációs csatornák kiválasztása is elengedhetetlen. Továbbá, aktívan részt kell venni a közösségi médiában, válaszolva a kérdésekre és kezelve a negatív kommenteket.
Milyen szerepet játszik a válságstáb a védekezésben?
A válságstáb kulcsszerepet játszik a védekezésben, mivel szakértők bevonásával segít a helyzet gyors és hatékony kezelésében. A stáb tagjai között kommunikációs, jogi és vezetői területek képviselői találhatók, akik közösen dolgoznak a feladatok megosztásán és a válaszok kidolgozásán. Ezáltal biztosítható, hogy a vállalat minden szempontból felkészült legyen a médiatámadások kezelésére.
Milyen hatással van a negatív médiafigyelem a vállalatokra?
A negatív médiafigyelem jelentős kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen rontja a hírnevet és a vásárlói bizalmat. Azonban megfelelő válságkezeléssel a károk mérsékelhetők, és akár a vállalat imázsa is erősíthető. A helyzet értékelése és a proaktív kommunikáció kulcsfontosságú a negatív hatások csökkentésében.
Milyen előnyökkel jár a proaktív kommunikáció a válságkezelés során?
A proaktív kommunikáció előnye, hogy a vállalat az első lépéseket megteheti az információk nyilvánosságra hozatalával, így elkerülheti a pletykákat és a félreértéseket. Az átláthatóság és az őszinteség segít a közönség bizalmának megőrzésében, és lehetőséget ad arra, hogy a vállalat aktívan részt vegyen a közbeszédben, válaszolva a kérdésekre és kezelve a negatív visszajelzéseket.

Szólj hozzá!