Van abban valami ijesztő, ha fogorvost említek, ugye? Az ember a szó hallatán – fogorvos -, ahelyett, hogy pavlovi reflextől vezérelve kinyitná a száját, éppen ellenkezőleg cselekszik, azaz becsukja azt, sőt még a kezét is a kommunikációs szerve elé kapja. A szó hallatán összébb is húzzuk magunkat és még hideg is szaladozik a hátunkon…
Ilyenkor régi szép emlékek élednek az idősebbekben, a múlt század fogorvosi eljárásmódjai kattannak be, kedves kis idegölések, gyökértömések, egyeseknél a kihúzott bölcsességfog friss sebének másnapi gennymentesítő kaparása, megint másoknál a gyökérvésés meghitt hangjai.
A fogorvosi paradoxon
De hagyjuk is a régi időket. A régmúltban a fogorvoslás igen egyszerűen működött, csupán a kovácsot kellett felkeresni, akinek munkaköri kötelességei közé tartozott a fájó fogak fogóval történő eltávolítása.
És hagyjuk a múlt századot is, amely képtelen volt megoldani fogaink épségének megőrzését, s alkalmatlannak bizonyult a fájdalommentesítés megoldására is. Az orvosi paradoxon szerint a fogorvosi kezelés legfájdalmasabb része a fájdalomcsillapítás, azaz a fehér köpenyes hölgy vagy úr azon cselekménye, amikor is az injenkciós tűt beleerőlteti a kemény fogínybe és az érzéstelenítő folyadékot azon keresztül nyomja be nekünk.
De tényleg hagyjuk e kedves emlékeket, s térjünk át a huszonegyedik század megnyugtató közegébe. Fájdalommentes műtétre voltam hivatalos a héten , amidőn is egy beteg felső állkapcsába három titániumból készült pöcköt csavaroztak be a hiányzó foggyökerek pótlására.
A régi hidak levágásával, egy gyulladásos fog eltávolításával együtt sem tartott két óránál tovább az ambuláns műtét, amely egyébként hibamentesen megtörtént, egyetlen szeplőnyi problémával: ez a beteg én voltam. Ezt leszámítva sima, szinte vértelen, rutinszerű eljárás volt az egész.
Szájsebészeti műtét és fogorvos
Magáról a műtétről nem sokat mondanék, hivatalos álláspontom szerint: van nekem szívem blogom olvasóit illetően, kíméletes fogalmazással óvom őket, lásd mint fentebb végig.
Nem hivatalosan viszont végig csukva tartottam a szemem, pedig bloggerként azt mindig nyitva szoktam tartani! (Mentségemre és a legszelídebb népiességgel kifejezve: nagyon be voltam rosálva.)
Így tehát csupán annyit mondhatok, hogy a fogorvosi fájdalomcsillapítás jól sikerült (a paradoxon persze még mindig fennáll), s az ember két óra egyszerű szájtátás alatt is igen sokat tud izzadni.
Egyszer valahogy kipillantottam a szemem vékony résén át, tisztára olyan volt mint a filmekben, szájmaszkos emberek néztek az arcomba, mögülük pedig erős fény hasított a fejembe. Mivel ezt kellemetlennek tartottam, a rést a szememen pillailag megszüntettem.
Szóval most van bennem titánium rendesen – tehát titán lettem, és kész!
A jövő fogorvoslása a mesterséges intelligencia korában
A mesterséges intelligencia (MI) számos területen hozhat változásokat a fogászatban is. Néhány fontos terület, ahol az MI potenciálisan pozitív hatást gyakorolhat a fogászatban:
- Diagnózis és képalkotás: Az MI segíthet a röntgenfelvételek és egyéb képalkotó vizsgálatok elemzésében, gyorsabb és pontosabb diagnózisokkal szolgálva.
- Terápia tervezése: Az MI segíthet a személyre szabott terápia tervezésében. A páciens specifikus adatai alapján javasolhat kezelési lehetőségeket, figyelembe véve az egyén sajátos igényeit és kockázatait.
- Pácienskezelés és terápia monitorozás: Az MI alkalmazható a páciensek kezelési folyamatának nyomon követésére és értékelésére. Ez javíthatja a kezelés hatékonyságát és segíthet az esetleges komplikációk korai felismerésében.
- Intelligens rendszerek a klinikai gyakorlatban: Az MI segíthet a fogorvosoknak és fogorvosi asszisztenseknek a napi munkájukban, például azáltal, hogy automatizálja az adminisztratív feladatokat, segít a dokumentációban vagy éppen a páciensinformációk kezelésében.
- Páciensközpontú alkalmazások: Az MI alapú alkalmazások segíthetik a pácienseket a megfelelő szájhigiéniai gyakorlatok betartásában, például emlékeztetők vagy interaktív oktatóprogramok révén.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az MI alkalmazása a fogászatban számos kihívást is felvet, például az adatvédelem, az etikai kérdések és a pontosított szabályozásokat illetően. Emellett az MI csak támogató szerepet játszik, és nem helyettesíti a szakemberek szakértelmét és személyes értékelését. Az MI fejlődése továbbra is figyelemre méltó lehetőségeket teremthet a fogászatban és az egészségügyi ágazatban is.
