A marketing világa: rágalom és bagatellizálás

Kultúrtörténet, marketing történelem és napjaink valósága

A 2000-es évek elején egyszer volt szerencsém Fojtik János egyetemi tanár izgalmas marketing előadását meghallgatni Pécsett. Számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – amikor a Rágalomáriát elemezte marketinges megközelítésben.

Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…

Kutatási eredmények

Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményre, amelyről itt található: A pletyka hatásosabb az igazságnál. (A tanulmány komoly felütéssel kezd:

“Az emberek még akkor is elhiszik pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről – derül ki egy tanulmányból. “

Erről a tanulmányról nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.

Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:

“… a jelölt nevének puszta kapcsolatba hozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”

Kontra: az anti-rágalom és a bagatellizált előfelvetés

Tehát láthatjuk, a kutatók már vizsgálták, hogy milyen hatása van a negatív szervezetekhez való kapcsolásnak, de ennek ellenkezőjét, tudtommal legalábbis, még nem. Pedig látunk erre is példát!
A párbeszéd, amely elérhető a YouTube-on, több érdekességet is magában rejt.

– Lesz még olyan intézkedésre szükség mint amilyen a KATA visszaszorítása volt? – kérdezte a 444 riportere Parragh Lászlót a 2022 évi, a jobboldali elitnek szervezett kötcsei találkozón.
– Egész biztos. Mi most azt nézzük, melyik szerkezetét érinti a gazdaságnak a válság leginkább…
– Nevezhetők megszorításoknak?
– Nem, ezt én nem mondanám. Hozzáigazítás a valósághoz.

Aki nem tudja, hogy a kérdezett Parragh László a kereskedelmi- és iparkamara vezetője, azt gondolná, hogy egy miniszterrel zajlik a beszélgetés. Legalábbis olyasvalakivel, aki döntéshozói szerepben tündököl: vizsgál, intézkedést hoz, miképpen a KATA esetében is tette.
Vagyis felemeli önmagát a saját szerepéből a legmagasabbra. Szót nem hallunk a vállalkozók érdekvédelméről, az érdeksérelmek felsorolásáról, megszüntetésükért teendő lépésekről. A férfiú az ilyen alantas dolgok fölött áll, szereptévesztésben szenved.

Ebből a szerepéből máris előfelvetést tesz, újabb intézkedések részese lesz, többes számban beszél (“azt nézzük”), mint aki részese a hatalomnak.
És bagatellizál: nem megszorítások lesznek, hanem a valósághoz igazítják a gazdasági szabályokat.
Egy régi jelmondat jut eszembe erről a fickóról: hűség a párthoz, hűség a kormányhoz!
És a vállalkozók százezreivel mi lesz?


Témánkba vág: vállalkozók, marketing, tudás

KATA avagy rongyos ötezer kiborít

Szolgáltatás, marketing, insight

A Doctus és a korszerű műveltség

“A marketing világa: rágalom és bagatellizálás” bejegyzéshez 5 hozzászólás

Szólj hozzá!