politika

Melyik párt lesz a baloldal vezető ereje? – vizsgálat SEO eszközökkel

Szerző:

Verseny a pártok között

A verseny a politikai mezőben általában nem csak a politikai ellenfelek, hanem potenciális, sőt valóságos szövetségesek között is dúl.
Ma Magyarországon például a baloldalon láthatunk kifejezetten határozott versenyt az MSZP és a DK között: melyikük is voltaképpen a baloldal vezető ereje. A tét: ki lehet a FIDESZ kihívója.
Ha a pillanatnyi erőviszonyokat vesszük figyelembe, akkor a közvélemény-kutatások eredményeire hagyatkozhatunk. Ezek szerint – a TÁRKI 2016 januári felmérése szerint – a teljes lakosság körében az MSZP-nek 7%-os, a DK-nak 3%-os támogatottsága van. A Nézőpont Intézetnél 11:5 az állás.
Tehát azt mondhatjuk, hogy a közvélemény-kutatások szerint az MSZP-nek kétszer akkora a támogatottsága, mint a DK-nak.

 

Azonban tudjuk, hogy a politikai sakktáblán sűrűn lépnek a felek, ráadásul nem csak egymás után, hanem itt akár egyszerre is tologathatják a bábukat a „játékosok” – egyszerűbben szólva: nagyon dinamikus, sőt sokszereplős a játéktér.

Így nem árt, ha kiegészítő eszközökkel is élünk, ha az apróbb elmozdulások tendenciáit is figyelembe vesszük, s nem csak közvélemény-kutatásokra hagyatkozunk. (Emlékezzünk csak a „rejtőzködő baloldali szavazók” okozta óriási meglepetésre 2002-ből.)

Keresési trendek az interneten

Vessünk tehát egy pillantást a Google Trends nevű, SEO-ban (keresőoptimalizálásban) használt eszköz segítségével a két pártra. Pontosabban arra: egymáshoz viszonyítva milyen arányban kerestek rá az emberek az interneten (Magyarországon) az elmúlt egy esztendőben az MSZP-re illetve a DK-ra.
 

online marketing SEO keresőoptimalizálás pártok DK MSZP közélet politika
Kék = MSZP; Piros = DK

Az arányok azt mutatják, hogy a Demokratikus Koalícióra történő keresések aránya tartósan magasabb.
Azt is látjuk, hogy a keresések mindkét párt esetében tartósak, lényegében se zuhanás, se emelkedés nem történik.

Ez lehetne másképpen is, ha ránézünk például a Jobbik azonos időszakban kimutatható internetes kereséseire, láthatjuk a lassú érdeklődés csökkenés tendenciáját:

online marketing SEO keresőoptimalizálás pártok DK MSZP közélet politika
A Jobbik egy éve a keresésekben

A pártok és a linkeskedés

A pártok iránti elköteleződésben iránymutató lehet a párthonlapra mutató linkek száma is. Az MSZP és a DK esetében ez jelenleg aligha alkalmazható, mivel az MSZP honlapjának életkora messze meghaladja a DK-jét, így legfeljebb egy későbbi következtetés levonására említem a MOZ.com-ról származó adatokat:
Total links
MSZP – 5256
DK      – 586

Érdekességként említem, hogy hajszálra 10 évvel ezelőtt, amikor az első online marketing szemléletű vizsgálódás hagyta el a klaviatúrámat, ilyen volt a párthonlapokra mutató linkek száma:

A link:http://www.pártnév.hu formula segítségével lekérdeztük a “legkeresettebb” keresőn (http://www.google.co.hu), hány link mutat a vizsgált pártok honlapjára.
A kereső által adott válaszok itt találhatók:

összesen: kb. 793 a(z) “http://www.mszp.hu” webcímre hivatkozó találat

összesen: kb. 677 a(z) “http://www.szdsz.hu” webcímre hivatkozó találat

összesen: kb. 772 a(z) “http://www.fidesz.hu” webcímre hivatkozó találat

összesen: kb. 1 100 a(z) “http://www.mdf.hu” webcímre hivatkozó találat

A linkek jelentősége — egyebek mellett — abban áll, hogyha több oldalról mutat link valamely portálra, azt elvileg több helyről, azaz nagyobb valószínűséggel lehet a neten megtalálni.
Ám az sem mindegy, hogy a linket adó webhely milyen látogatottságú. Mivel az MDF a mezőnyben kiugróan magas link-számmal rendelkezik, de a PageRank értéke csupán 5/10-es, joggal feltételezhetjük, hogy a nagyszámú link mögött alacsony látogatottságú honlapok állnak.

Mindenesetre ez a szám mutathat valamilyen elszántságot a pártot pártolók részéről, magyarán szívesen adnak linket pártjuk honlapjára, ezzel is segítve — az MDF esetében — a parlamentbe jutást!
Forrás: Párthonlapok elemzése

Természetesen a vizsgálódásnak még számos eszköze áll rendelkezésünkre, de önmagában az online marketing eszközök bevetése még nem ad választ a pártok versenye során felszínre kerülő kérdésekre – de az egyéb kutatási eredmények finomítására alkalmasak.
Így a címben feltett kérdésre a pontos választ ugyan nem tudom, de annyit állíthatok: ez a mérkőzés még nincs teljesen lefutva!

****

A témába vág:

Trendek rendje: a Google Trends

Viselkedési politológia

Szerző:

Az ellenzék összefog?

Gyurcsány viselkedési közgazdaságtan viselkedési politológia politika választás

Este a pécsi Trafik nevű szórakozóhelyen került sor a Kettős választás – út az Orbán rendszer megdöntéséhez elnevezésű beszélgetésre. A helyi vendéglátó mellett Bokros Lajos (MoMa), Juhász Péter (Együtt) és Majtényi László alkotmányjogász ült a mintegy 50 fős közönség elé.

 

Az elképzelés lényege aligha ismeretlen a közvélemény előtt. A Fideszt a saját fegyverével, az egyfordulós választással kell leváltani. Az első, rendes, menetrend szerinti választáson az összefogás erejével, minden választókörzetben (Bokros szóhasználatában a szabadságpontokon) egy közös jelöltet állítva kell a demokratikus erőknek győznie. A győzelem után rendbe kell tenni az igazságtalan választási törvényt, normális alkotmányt kell alkotni és új választást kell kiírni.
Mint látható, az elképzelés az összefogáson alapul, ez a dolgok leglényege, az alapfeltétele.

Itt most muszáj egy kis kitérőt tennem, hogy világossá tehessem a mondandóm.

A klasszikus közgazdaságtan mellett, azt nem cáfolva, ámde kiegészítve, létezik egy un. viselkedési közgazdaságtan is.
Ennek érzékletes leírását Dan Ariely, a műfaj legendás alakja a vezetés közbeni mobiltelefonálás példájával illusztrálja. A klasszikus közgazdaságtan feltételezése szerint mindenki logikusan viselkedik, racionális döntéseket hoz. Ha ez így lenne, akkor tudva, hogy a vezetés közbeni telefonálás élet- és balesetveszélyes tevékenység, senki nem hallózna volántekergetés közben. A valóságban viszont azt látjuk, hogy az emberek tömegesen telefonálnak vezetéskor is. A viselkedési közgazdász az ilyesfajta magatartásokat vizsgálja.

Viselkedési politológia

Tegnap este arra döbbentem rá, hogy a viselkedési politológiát is érdemes volna bevezetni a politológia tudományának kiegészítésére.

Tegnap este a pulpituson ülő négy férfiú – a három vendéget teljesítményük alapján nagyra tartom – egymástól részben függetlenül megemlítették, hogy nem Gyurcsány hívei. Ki ízléses távolságtartással, ki gyilkos cinizmussal, ki enyhe gúnnyal a szája sarkában.
A klasszikus politológia alapján azt gondolhatnánk, hogy akik összefogásról beszélnek, mint a győzelem alapfeltételéről, azok az ebben potenciálisan részt vállaló pártokról, csoportosulásokról, személyekről úgy beszélnek, hogy kiemelik az összefogásban betöltendő szerepük értékes és nélkülözhetetlen vonásait.

A viselkedési politológia szemszögéből viszont azt látjuk, hogy az összefogás fontosságát ecsetelő közéleti személyiségek maguk lesznek kirekesztők!

A vendégek bizonyára nem tudják, a vendéglátójuk pedig – zsigeri utálatának engedve – nem hívta fel arra a figyelmet, hogy Pécsett igen aktív a társadalmilag hasznos tevékenységekben a DK (vagyis Gyurcsány pártja). Ételosztások és ruhaneműk gyűjtése és eljuttatása a rászorulókhoz akciók esetén a szervezők és a munkát végzők között mindig ott látjuk önzetlen aktivistáikat. Lehet-e nélkülük itt eredményes ellenzéki összefogás?

***

Témánkba vág:

A szerelem lakatjai

Szerző:

A szerelem vasba öltözik

A pécsi lakatfal – mint minden más lakatfal a világon – a szerelmeseké. Ám olykor felparázslik a vágy némely politikusokban, hogy a lakatfal népszerűségéből maguknak is lehasítsanak valamennyit.

lakatfal Pécs politika közélet
Lakatok a pécsi lakatfalon

Az első lakat története a hetvenes évek messzi homályába vész. A városi folklór többféle magyarázattal is szolgál, meglepő választékot kínálva, kinek-kinek igénye, vágya szerint.
Egyesek szerint egy szerelemre éhes városi asszony a kerítésre kitett lakattal jelezte a szeretőjének, hogy szabad az út a gyönyörök kertjéhez, mert a férje valahová elment.

 

Mások szerint az iskolát befejező kollégisták a szükségtelen szekrény lakatjukat kattintották ide.
Megint mások szabaduló rabnak tulajdonítják az első lakatot.
De akármiért is került a belvárosi rácsra az első lakat, immár évtizedek óta szerelemlakatokról beszélhetünk.

lakatfal Pécs politika közélet
A pécsi lakatfal 2016 februárjában

Pécsett komoly turista látványosság a Janus Pannonius utcában a két eredeti lakatfal és ezek beteltével már a “mesterséges” vasállványzatot és a város több kerítését is kezdi birtokba venni a meggátolhatatlan népakarat.

De a lakatok nem csak kedves színfoltot, hanem komoly gondot is jelentenek, akárcsak Európa más lakatoló városaiban. A lakatoknak súlya is van, így kidőlhet a jól meglakatolt kerítés vagy folyóba zuhanhat a hidak korlátja. Éppen ezért Velencében pénzbüntetés jár a szerelem ilyesfajta súlyos kifejezéséért, Párizsban a városvezetés utasítására “lakatmentesítették” a Pont des Arts hidat.

lakatfal Pécs politika közéletHanem olykor a politika is nagy étvággyal ront rá a szerelemre. Ahol emberek élnek, szórakoznak, sportolnak, szeretnek ott előbb-utóbb megjelenik a politikus is, hogy szakítson magának a dolog népszerűségéből.
Pécsett civilek újították fel a legnagyobb lakatfalat (a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére) az EKF évében, 2010-ben, vagyis amikor Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa.
A megújított és kibővített lakatfal ünnepélyes átadásán Pécs város önkormányzata a képen látható szerénynek aligha mondható, hivatalos lakattal tisztelte meg a civilek munkáját és a szerelemre éhes közönség rácsait. Azóta is rejtély, kivel esett szerelembe a város vezetése. Viszont a jónép a maga lakatjaival már teljesen beborította és így eltüntette a hatalom hivatalos, hetyke jelét.

***

A lakatfal témájába vágó korábbi bejegyzések:

És még egy kis Pécs:

Nem a bicikli, hanem a kerékpáráruház van túltolva

Szerző:

Magyar bicikli

oktatás egészségügy politika Balog Zoltán államszocializmus
Balog miniszter nyilatkozatát olvassák

Balog Zoltán emberminiszter az iskolák központosításával kapcsolatban tette ezt a jelentős kijelentést: “Túltoltuk a biciklit kicsit”.
A kijelentés mértani pontossággal jelzi, szerinte amúgy minden rendben van a közoktatásban, sőt azon túl is, például az egészségügyben, ezt a kis kréta problémát is hamarosan úgy megoldja a kormány, hogy az EU tőlünk veszi majd szégyenkezve a mintát.

 

Tehát nincs semmi gond, csak a bringa picit át lett tolva a ló túlsó oldalára, (hogy stílben precíz másolatát adjam mindannak, ami az országban történik).
Ám az a bökkenő, hogy itt nem egyszerű kréta vagy WC-papír hiányról van szó, hanem egy általánosan, a társadalom minden ágában jelentkező adminisztratív-utasításos központosításról, és annak következményeiről, csak Balog miniszter ezt még nem vette észre.

Jómagam a minap szakrendelésre igyekeztem egy CT-felvételemmel, s mivel az előző alkalommal a szakrendelésen a szakrendelőben a szakorvos szakszerű számítógépe nem tudott megbirkózni a CT felvételt tartalmazó CD-vel, most laptopot is vittem magammal.
Balog miniszter, ha orvoshoz megy, nyilván nem visz laptopot magával és attól sem kell tartania, ha kórházba igyekszik, hogy a portánál kigurul a hóna alól egy tekercs WC-papír, vagy a zsebéből kiesnek az elemek, amiket a vérnyomásméréshez vinne éppen.

Vegyük most kézbe a Mi a poltika? című könyvet (Osiris, Budapest, 2004) és olvassunk bele Ágh Attila Közpolitika c. esszéjébe:

”Az adminisztratív-utasításos állami szerepkör rendszerré emelésének nagy történelmi kudarcát nemrégiben az államszocialista országok szolgáltatták, bemutatva, hogy a társadalom állandóvá és rendszeressé változtatott “hadiállapota” nem tesz lehetővé normális és hatékony működtetést, de fejlesztést sem, hiszen a társadalom diktatórikus megszervezésével és az erőforrások hatékonyságának igen alacsony fokával jár.”

Az idézet alapján nagyon úgy fest, a mi biciklink hátsó kereke még rendesen belelóg az államszocializmusba, az első kerekünk pedig defektet kapott, és Balog miniszter nagy büszkén ezt a bringát tologatja.

***

Témába vág:

Pécs: a majmozó képviselő miért lehet a város emblémája?

Szerző:

1.)

Ugyan meddig élsz vissza, Catilina, még a türelmünkkel? Meddig űz még eszeveszett dühöd gúnyt belőlünk?
M. T. Cicero

Rettenetes átok lehet azon a középszerű nőszemélyen, aki várost, sőt talán országot vezető politikusnak képzeli magát, s ábrándja kergetése közben a múltjáról – tudnillik egy tizenkét és fél milliós sikkasztásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – elfeledkezett.
A politika lendülete is figyelmen kívül hagyta a már az önkormányzati választáskor köztudott, facebookon is közzétett polgári vélekedést, hogy talán makulátlan múlttal is lehetne képviselőt ajánlani a jámbor pécsieknek.

 

Alighogy az ábrándokkal vert asszony képviselővé lépett elő, facebook oldalán nagy ívű megállapításokat tett az országos és helyi politikát is magához ölelve a 2014-es őszi tüntetésekkel kapcsolatban :

“Ma az igaz, nemzetét féltő magyar ember tudatosan, higgadtan, felkészülve néz szembe az ellenséggel. Az utca jelenleg csak a gyarmatosítók és kiszolgálóik, a hazaárulók játszótere.”

Pécs politika közélet FIDESZ Fodor Ibolya
Lehazaárulózott pécsi tüntetők

Finom, magyaros dolognak gondolhatta néhány ezer pécsi és sok tízezer magyar polgár lehazaárulózását, de aligha hiszem, hogy sok olyan önkormányzati képviselő lehetne Magyarországon, aki miatt jeges esőben is utcára vonul a nép, aki miatt névre szóló facebook fiókot üzemeltetnek, aláírást gyűjtenek, hogy a méltatlanná vált képviselő eltávolítását követeljék. Márpedig Fodor Ibolyával, mert róla van szó, mindez megesett!
Fodor kijelentése messze túlszárnyalta az őt jelölő párt hivatalos álláspontját, hiszen a szintén interneten meg-megnyilatkozó Deutsch Tamás is csupán “büdösbogarakról” beszélt ugyanazon tüntetők kapcsán. (És ez tőle szinte már dicséretnek számít.)

2.)

Jó játék a laptopkábel, 
főleg, ha még nem lopták el.
Varró Dániel

A lassan Pécs emblémájává lett politikust továbbra is zűrös gazdasági ügyek fonják körbe. Mint ahogy 2015 májusában az Origo is beszámolt róla, “közmunkára ítéltek dolgoznak a képviselő új lakásában.”
De ha ennyi nem volna elég, a munkahelyi retorzióval való fenyegetés sem hiányzik a merész politikusi álmokat szövő politikusasszony palettájáról.
Botrányainak száma, amelyekkel az esti televíziós híradókat rendszeres visszaesőként kitölti immár lenyűgöző. Az RTL tudósítójának lemajmozását a mostani friss megnyilatkozása, a köztiszteletben álló Nagy Erzsébet szakszervezeti vezető bazári majomnak titulálása követte.

Nagy teher lehet ez a nőszemély a FIDESZ számára is, amely párt Fodort jelöltként támogatta, s bár annyit elértek, hogy a saját kreálmányuk kilépett a frakcióból, de az egyéni képviselőségéről nem mondott le.

A pécsi közgyűlés kétszer is nekifutott Fodor Ibolya leváltásának, de a jeles testület nem jutott dűlőre.
Mindeközben Fodor nem jár be a közgyűlésre, viszont a pénzét felveszi.

3.)

Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat
Kölcsey Ferenc

Az ember elhűlten figyeli ezeket az eseményeket és értetlenül szemléli, miként történhet mindez folyamatosan tízmillió ember szeme láttára, Pécs városának anyagi és erkölcsi kárára. Miféle delejes erők tartják életben ezt az esztelen helyzetet?
Persze, jobb kérdés volna a cui prodest, vagyis kinek használ.
A válasz meglepő módon: senkinek.
Hát akkor?
És akkor ráébredünk, a változás elkerülése itt az érdek, amely a helyén tartja Fodor Ibolyát. Ugyanis távozásával új választásra kerülne sor, s aligha lehet biztos benne a FIDESZ, hogy újra az ő jelöltjét támogatná az istenadta nép. Ezért gyöngülnek el a fideszes kezek és érvek, ha Fodor elzavarására terelődik a szó!

***

A témához kapcsolódó írás:

– A Fodor Ibolya dráma

Még Pécs:

Szemet vetünk a vakcsoportra

Szerző:

A szó szeszélyes fegyver

„Mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban…” – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a David Cameron brit miniszterelnökkel tartott, minapi budapesti sajtótájékoztatón.
Meghökkentő szó a MI, vagyis a többes szám első személy annak a politikusnak a szájából, aki az egyes szám első személyt, az ÉN-t használja gyakorta még akkor is, ha parlament hatáskörébe tartozó dolog kerül szóba.

A mondat jelentőségét bizonyítja, hogy a média figyelmét is felkeltette, idézik számtalanszor.
Az MTV honlapján például így szerepel:

politika Orbán Viktor vakcsoport közélet

De kik azok a mi? Milyen csoporthoz tartozik Orbán Viktor, amely csoport ott munkálkodik a ködös Albionban?

 

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, jegyezzük meg, hogy a kollektivizmus eme kifejeződése – a többes szám első személy hangsúlyozott szerepeltetése – az avantgarde idején, bő száz évvel ezelőtt dívott. A magyar aktivizmus kiemelkedő alakja, Kassák Lajos például így ír Mesteremberek című, klasszikusnak tekintett versében:

„Mi nem vagyunk tudósok, se méla, aranyszájú papok
és hősök sem vagyunk, kiket vad csinadratta kísért a csatába
s akik most ájultan hevernek a tengerek fenekén, napos hegyeken
és a ménkővert mezőkön szerte, szerte az egész világban.”

Orbán Viktor miniszterelnök nem avantgarde költő, így elvethetjük, hogy valamilyen kassáki hatás kedvéért csusszant volna ki a mi szó a száján.

Királyi többes sem lehet, hiszen már rögzítettük, ő maga nincs jelen Anglia üzemeiben, földjein, brit számítógépek fényes monitorja mögött különféle munkahelyeken, vagy a nagy hírű angol parlamentben gyakornokként.

Mi is az a vakcsoport?

Ebből következően a mi csakis egy, a vakcsoport képzés technikája által létrehozott csoport lehet.
(Ezt a technikát Pratkanis és Aronson a Rábeszélőgép című munkájában fejtette ki részletesen.)
A dolog lényege, hogy léteznek természetes csoportok (iskolai osztály, társadalmi osztály, bélyeggyűjtők, horgászok stb.) és ezeknek a csoportoknak a tagjait kohézió köti össze. A csoporthoz tartozás bizonyos fokig közös értékrendet, összetartozást, védelmet és megértést is jelent.
A velünk egy csoportba tartozókat könyebben győzzük meg az igazunkról.
Politikus számára tehát aranyat ér egy-egy csoport. De ha nincs ilyen természetes képződmény – kedves magyarok -, akkor a szó erejével faraghat is egyet a jól felkészített politikus.

Innen hát ez az Orbán által használt mi. Így, egy csoportban a kint élő, kint dolgozó magyarokkal jobban szót lehet érteni. Ha úgy tetszik, könnyebb lesz a befolyásolásuk.

De a mondat egy másik értelemben is zseniális. A mi ellentéteként megjelink benne a migráns szó, tehát a jó mellett (mi), feltűnik a rossz (migránsok).
A migránsok besorolását már jól kialakította a közvélemény fejében az Orbán-rezsim, a plakát kampány, a nemzetinek mondott konzultáció utálatos páriát varázsolt a menekültek teljes tömegéből.

Zseniális mondat – fogalmaztam az imént. De ami zseniális az nem feltétlenül erkölcsös is, sőt lehet akár elfogadhatatlan is egyben.

***

Még több ismeret a vakcsoportról: