Ugye szép a gerilla kert? – kérdeztem 2014 tavaszán. Ez a kis darabka föld egy magyar középváros, Pécs tízemeletes épülete előtt hevert „parlagon”. (Zója utca).
Illetve csak nagyon múlt időben hevert parlagon, mert gerillakertet varázsolt belőle valaki.
Ez a valaki le-leszalad a tízemeletes panelból, igazít valamennyit a kerten, hol locsolókannával lohol a piciny, zsebkendőnyi virágoskertbe, ha szomjazni látja a növényeket.
Gerilla kert – polgári szabadság
A hírek szerint egyre komolyabb tendencia a világ városaiban a gerilla kertek kialakítása.
És nem csak virágokról van szó, hanem itt-ott zöldséget is termelnek a népek. Akár a toronyházak közötti szűk mesgyén, akár a panelok kihasználatlan tetején. (És az erkélyeken növő paprikáról és paradicsomról nem is beszélek, pedig ilyesmit is látni a magyar középvárosokban, akárcsak Budapesten.)
És most 2021-ben egy másik pécsi utcában (Budai Nagy Antal) újabb gerillakert mellett vitt az utam. A bal oldalon a szokványos kép a közösségi területek állapotáról, végig az utcán, a jobb oldalon viszont egy gerillakertész ténykedésének eredménye látható.
Vajon mi áll a jelenség mögött? Vissza a gyökerekhez? Vagy csak a városlakók kipótolják a városok vezetésének lanyha észjárását, vagy a tervező mérnökök selejtes városainak randaságát, a siralmas betonrengetegek szürkeségét tompítják?
Szóval sok kérdés felmerül a gerilla kertekkel kapcsolatban. De megkeresem a választ, mert megkérdezem azt a valakit, aki a Zója utcai kertecskét varázsolta a házunk elé – a feleségemet!
A gerillakert definíciója
A „gerillakert” (angolul: guerrilla gardening) egy olyan mozgalom, egy csoport ember szervezett módon átalakítja vagy megműveli a városi vagy más közterületet, amelyeket általában nem kezelnek zöldterületként. A gerillakertészek célja általában a városi környezet javítása, a természet közelebbi hozása a városlakókhoz, a közösségi részvétel növelése és a környezettudatosság előmozdítása.
Ez a mozgalom gyakran bevonja az érintett területeket, melyeket az önkormányzat vagy más hatóságok nem kezel. A gerillakertészek gyakran nem használt, elhagyott vagy elhanyagolt területeket vesznek célba, mint például üres földszalagok, elhagyott telkek, közterületek vagy még a városi infrastruktúra részeit is.
A gerillakertészek sokféle növényt ültethetnek, mint például virágokat, dísznövényeket vagy akár zöldségeket és gyümölcsöket is. Az akciók általában a hajnali vagy az éjszakai órákban zajlanak, hogy minimalizálják a figyelemfelkeltést és a jogi következményeket.
A gerillakert mozgalom egyfajta kreatív kifejezésévé vált a városlakók vágyának a zöldebb, élhetőbb környezet iránt, és egyben kritikát is fogalmaz meg az elhanyagolt vagy szennyezett városi területek kezelése ellen.
