Neked jó a szöveged?

szövegírás keresőoptimalizálás

1.) A szövegről általában
 

Aki blogot ír és használ valamilyen szövegszerkesztést segítő beépülőt – ilyen például a Jetpack – annak ismerős lesz, amit elsőre mondok. 
A megírt szöveget „átnézi” a program és közli, hogy rövidítsek a mondatokon. Százalékosan kimutatja, hány százalékban sértettem meg az átlagos, kívánatos mondat hosszát, megsértettem-e a szövegírás írott-íratlan szabályait.
Emögött a programkészítők ama felismerése és tudományosan igazolt ismerete áll, hogy az olvasók nem kedvelik a hosszú mondatokat, mert nehezebb azok tartalmát megérteni. Tehát úgy kell megformálni a közlendőnket, úgy kell szövegelnünk, hogy sitty-sutty.
Akkor azt általában érteni fogják.

 

Olykor, ha a mondandóm ezt megkívánja és olyanokhoz fordulok a klaviatúrámmal, akikről feltételezem, hogy összetett mondatokat is megértenek, fittyet hányok a mesterséges intelligencia intelmeire.

Ám ha a mondat hossza gondot is okozhat, a teljes szövegé nem.
Online felületen a keresőoptimalizálás szempontja is fontos. Vannak akik szó mennyiséget, vannak akik karakter mennyiséget jeleznek szükséges mennyiségnek. Mármint ahhoz, hogy a Google komolyan vegye besorolásnál az adott cikket, bejegyzést, egyéb írásművet.

2.) A marketing szöveg igen komoly jelentőséggel bír
 

Különösen kisvállalkozások esetében. A kisebb cégek, hivatalos elnevezéssel KKV-k, általában nem rendelkeznek marketing osztállyal és azon belül szövegíróval. Így vagy a jó szövegű titkárnő, Icuka kap megbízást két kávéfőzés közé PR-szöveg alkotására, vagy újságírót bíznak meg. Ritka esetben marketinges szövegírót, pedig ez volna a nyerő stratégia.

Miért?

Például: a szövegíró többször megismételné az írásműben a termék nevét. Icuka ezen kiakadna, mert sok az ismétlés, márpedig az ismétlés az ismeretei szerint rossz dolog.

A szövegíró viszont tudja, a termék nevét sulykolni kell.

Az újságíró blikkfangos címet írna, a szövegírónál 3 és 11 szó közé esne egy hosszabb cím.

Mindhármójuk a saját szakmájában jó. Icuka kávéja ébren tart, az újságíró kiváló hírt tud szerkeszteni, a szövegíró pedig prímán el tudja adni a Bognár Stúdiót! 🙂

***

Elolvasásra ajánlom: A szövegírás. A szöveg logikája, hatékonysága

Amikor a kép beszél: Nem kell nő a reklámba!

TISZTELT TESZTELT SZÖVEGÍRÓ! BLOGGER, PR-OS, ÚJSÁGÍRÓ ÉS A CÍMADÁS

szövegírás SEO keresőoptimalizálás

Fontos-e a cím?

Van szerencsém tudatni, hogy életem során mindhárom szövegírás fajta szabályaival meg kellett ismerkednem. S ha van is számtalan rokon vonás az újságírás, a reklám célú szöveg megírása és a blogírás között, azért komoly különbségeket is figyelembe kell vennünk!
Hadd igazoljam eme állításomat – mielőtt a címadás rejtelmeiben még jobban elmélyednénk – egy saját tapasztalattal.

 

Történt egyszer, hogy egy napilapban történő megjelenésre írtam egy PR-cikknek nevezett szöveget. Több okból is igen hosszú címet adtam a „dolgozatnak”.

David Ogilvy az Ogilvy a reklámról c. könyvében azt állítja, hogy a jó cím 3 és 11 szó közé esik. A méréseken alapuló marketing stratégiák atyja azt is lemérte, hogy a címsort ötször annyian olvassák el, mint a szöveget, ezért a cím rettentően fontos.

Egy másik klasszikus, aki a reklámszövegek terén rendelkezik verhetetlen tapasztalatokkal, vagyis Victor O. Schwab elemezte Amerika legsikeresebb 100 reklámcikkének címét, és arra jutott, hogy döntő többségük hosszú címmel rendelkezik.
A címadás fontosságáról ő is ódákat zeng, mint írja, a cím tulajdonképpen kiválasztja az olvasóit.

szövegírás SEO keresőoptimalizálás
Reklámszöveg és címadás

Tehát meggyőződésem volt, hogy az általam írt és a laphoz küldött reklámszövegem címe nagyon is jó a maga 11 szavával, magára vonja a figyelmet és így olvasásra „kényszeríti” az újság olvasóit.
Ám csöngött a telefon, hívtak attól a bizonyos laptól.
A tördelőszerkesztő teljesen kiakadva közölte, hogy most azonnal rövidítsem le a címet, ez az irdatlan hosszúság agyonvágja a többi írást, amelyeknek rendes hosszúságú címe van, mert rendes újságírók írták!

Ezen egy igen jóízűt veszekedtünk.

Elmondtam, hogy tisztelet a rendes újságíróknak, akik ezek szerint aznap blikkfangos, szellemes rövid címekkel ostromolják az olvasóikat, s lehet, magam is ezt tenném, ha cikket írnék. De ez PR-cikk, amelyért fizet a megrendelő, tehát nincs az az Isten, amiért én azt lerövidíteném.
A szakmai érvek nem segítettek, de ez a pénzes érv célba juttatta az írásomat.

Online címadás és a teszt

Online – különösen a blogger esetében – igen fontos szempont a SEO, vagyis a keresőoptimalizálás szempontja. A cím, amit a számítástechnika nyelvén a title szó testesít meg, 60 karakterre korlátozott. Ebből az következik, hogy itt mégsem vethetjük el a sulykot, pláne, ha a title két részből tevődik össze: a címből és a blog nevéből. Márpedig ez igen gyakori megoldás.

És akkor most elemezzük is, hogy a reblog blogírói vajon hogyan is oldják fel a dilemmát: hosszú vagy rövid címekkel igyekszenek megszerezni olvasóikat.
Nézzük a reblog oldal első tíz bejegyzésének címét (a névelőket nem véve figyelembe). A cím utáni szám a felhasznált szavak száma:

  1. Álom-faház a Pireneusokban – 3
  2. AZ EGYHÁZ MIATT VÉREZNEK A FOGAMZÁSGÁTLÓT SZEDŐ NŐK – 6
  3. TÉLI TÁPLÁLÓ HAJKÚRÁK A FEJBŐR ÉS HAJ REGENERÁLÁSÁRA – 7
  4. Mivel kéri a vizes cukrot? Citormmal megfelel? – 6
  5. Várandósan repülni: biztonságos vagy nem biztonságos? – 6
  6. Olvass, akár egy híresség! – 4
  7. NEM FÜRDETIK AZ ÚJSZÜLÖTTEKET VESZPRÉMBEN – 4
  8. Én mint újságíró? – 3
  9. Repül a… repül az anyateeeej! – 3
  10. Színes templomok – 2

Az első tíz találat tanúsága szerint a bloggerek a 4-5 szavas átlagban alkotják meg címeiket.
Ha a teljes oldalt végigböngésszük, hasonló eredményre juthatunk. 

A két szélső példa:

  • Túlterhelés – 1
  • Valóvilág: Végig nézte a tévében, ahogy dugják a barátnőjét, majd szerelmet vallott neki – 11

De az utóbbi cím már átvezet minket egy másik témához, a stílus megragadásának kérdéséhez. De erről majd legközelebb.

***

Érdemes – már a jó címadás kedvéért is – megismerkedni a SEO alapjaival: