tudás

A kreativitás fejlesztése: a gyakorlat tényleg mesterré tesz?

Szerző:
A kreativitás fészke az emberi agy
A kreativitás fészke az emberi agy

A köztudatban a kreativitás velünk született tulajdonság és egész életünkben olyan állandó tényező, mint mondjuk a balkezesség vagy az újlenyomat. Bár sokan tényleg így gondolják, mármint, hogy a kreativitás velünk született adottság, valójában számos módszer létezik, amelyekkel fejleszthetjük ezt a képességet.
A kreativitás az élet számos területén kulcsfontosságú lehet, legyen szó művészetről, tudományról vagy üzletről. A doctus, a kiválóság elengedhetetlen feltétele. Azt is mondhatjuk talán, hogy a tudás turbója a kreativitás 🙂
De hogyan válhatunk kreatívabbá? Az alábbiakban néhány bevált módszert mutatunk be, amelyek segíthetnek a kreativitásunk javításában.

Új élmények keresése

Az új élmények, kulturális hatások és inspiráló környezetek keresése az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy friss gondolatokat generáljunk. Amikor új dolgokat tapasztalunk meg, az agyunk új kapcsolódásokat alakít ki, ami serkenti a kreatív gondolkodást. Legyen szó új könyvek olvasásáról, kiállítások látogatásáról vagy utazásról, ezek mind elősegítik a kreativitás fejlődését. Az új élmények sokszor olyan ötleteket hoznak felszínre, amelyeket másképp nem találnánk meg.

Problémamegoldás gyakorlása

A kreatív gondolkodás egyik alapja a problémamegoldás. Amikor új megközelítéseket próbálunk ki különböző kihívások megoldására, az agyunk kénytelen más nézőpontokat keresni, és új összefüggéseket feltárni. Ez a folyamat megerősíti a kreatív gondolkodást, mivel a rögzült mintáktól való eltávolodásra ösztönöz. A kihívások kreatív megoldása gyakran a sikeres innováció alapja, akár a mindennapi életben, akár egy projektben.

Rendszeres agytornák és játékok

Az olyan agytornák és játékok, mint a szójátékok, puzzle-k és más logikai feladatok, nagyszerű módjai az agy karbantartásának és rugalmasságának növelésének. Ezek a játékok nemcsak szórakoztatóak, hanem fejlesztik az agy gyors gondolkodását és problémamegoldó képességeit is. Az agytornák rendszeres gyakorlása hosszú távon is hozzájárul a kreativitás növeléséhez.

Képzeletbeli helyzetek modellezése

Képzeld el, hogy szokatlan helyzetbe kerülsz: mit tennél? Ez a kérdés gyakran meglepő és kreatív válaszokat hoz felszínre. A képzeletbeli helyzetek modellezése arra kényszerít, hogy elhagyjuk a megszokott gondolatmeneteket, és új megoldásokat keressünk. Az ilyen gyakorlatok kiválóan fejlesztik a kreatív gondolkodást, mivel az agyat arra ösztönzik, hogy szokatlan megoldásokat találjon ki a problémákra.

Nyitottság az új ötletekre

A kreativitás egyik kulcsa a nyitottság. Gyakran előfordul, hogy egy-egy új ötlet elsőre szokatlannak vagy kivitelezhetetlennek tűnik, de ha nyitottak maradunk, a kezdeti szkepticizmus ellenére is jelentős áttörésekhez vezethet. A kritikus gondolkodás fontos, de a kreatív folyamat során érdemes megengedni magunknak, hogy merész és szokatlan ötleteket is kipróbáljunk. Az új ötletek elfogadása és kipróbálása sokszor váratlan sikerekhez vezethet.

A kreativitás folyamatos fejlesztése

A kreativitás fejlesztése nem egyszeri erőfeszítés, hanem folyamatos gyakorlás eredménye. Ahhoz, hogy kreatívabbá váljunk, szükség van kitartásra és rendszeres gyakorlásra. Legyen szó művészeti tevékenységről, tudományos kutatásról vagy üzleti projektekről, a kreativitás minden területen hasznos. A fent említett módszerek mind segíthetnek abban, hogy folyamatosan fejlesszük és megerősítsük kreatív képességeinket.

A kreativitás fejlesztése tehát nem csupán a tehetség kérdése, hanem egy tudatos folyamat, amelyet mindannyian gyakorolhatunk. Az új élmények keresése, a problémamegoldás gyakorlása, az agytornák, a képzeletbeli helyzetek modellezése és a nyitottság mind-mind fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. Akár művészeti, tudományos vagy üzleti területen dolgozunk, a kreatív gondolkodás fejlesztése mindig előnyünkre válhat.

A témában ne hagyja ki: A Doctus és a korszerű műveltség

Asztali-, laptop vagy all-in-one számítógépet vegyek?

Szerző:
Számítógép választás üzletben
Számítógép választás üzletben

Az asztali, mobil (laptop) és all-in-one számítógépek mind különböző igényeket szolgálnak ki, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ahhoz, hogy a küldetéses vásárlás megvalósuljon számítógép vásárláskor, érdemes megismerkednünk a különböző fajtáiva. Az alábbiakban részletesen összehasonlítjuk őket.

Asztali számítógépek

Előnyök:

1. Teljesítmény:
Általában erősebb processzorokkal, több RAM-mal és nagyobb tárolókapacitással rendelkeznek.
2. Bővíthetőség:
Könnyen frissíthetők vagy bővíthetők. Komponensek, mint a grafikus kártya, memória vagy tárhely egyszerűen cserélhetők.
3. Ár-érték arány:
Gyakran jobb teljesítményt nyújtanak ugyanazon az áron, mint a laptopok vagy all-in-one gépek.
4. Hűtés:
Jobban hűthetők, ami hosszabb élettartamot és stabilabb teljesítményt eredményez.

Hátrányok:

1. Mobilitás hiánya:
Nem hordozhatók, helyhez kötöttek.
2. Több helyigény:
Nagyobb helyet foglalnak el az asztalon vagy az irodában.
3. Kábelrengeteg:
Több kábelre van szükség (monitor, billentyűzet, egér stb.), ami rendetlenséget okozhat.

Mobil számítógépek (laptopok)

Előnyök:

1. Hordozhatóság:
Könnyen szállíthatók, bármikor bárhol használhatók.
2. Integrált megoldás:
Minden egyben van (képernyő, billentyűzet, érintőpad), így kevesebb kábelre van szükség.
3. Energiahatékonyság: Általában alacsonyabb energiafogyasztásúak, ami hosszabb akkumulátoridőt biztosít.

Hátrányok:

1. Korlátozott bővíthetőség:
Nehezebben frissíthetők vagy bővíthetők; gyakran csak RAM és tárhely cserélhető.
2. Teljesítmény kompromisszumok:
Általában gyengébb teljesítményűek ugyanazon az áron, mint egy hasonló árú asztali gép.
3. Hűtési problémák:
Kisebb méretük miatt hajlamosabbak a túlmelegedésre.

All-in-One számítógépek (AIO)

Előnyök:

1. Kompakt dizájn:
Minden komponens egybe van építve a monitorral, így kevesebb helyet foglal el és letisztultabb megjelenést biztosít.
2. Egyszerű telepítés:
Kevesebb kábelre van szükség, így könnyebben beállíthatók és rendezettebbek az asztalon.
3. Esztétikus megjelenés:
Gyakran modern és elegáns dizájnnal rendelkeznek.

Hátrányok:

1. Korlátozott bővíthetőség:
Belső komponensek cseréje vagy frissítése nehézkes vagy lehetetlen.
2. Ár-érték arány:
Drágábbak lehetnek ugyanazon teljesítményszint mellett összehasonlítva egy hagyományos asztali géppel.
3. Hűtési korlátok:
Kompakt kialakításuk miatt hajlamosabbak a túlmelegedésre.

Összegezve:

– Ha maximális teljesítményre és bővíthetőségre van szükséged, az asztali számítógép a legjobb választás.

– Ha fontos a hordozhatóság és rugalmasság, akkor egy laptop lesz ideális számodra.

– Ha kompakt és esztétikus megoldást keresel korlátozott helyigénnyel, akkor az all-in-one számítógép lehet a megfelelő választás.
Mindegyik típusnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei, így érdemes figyelembe venni az egyéni igényeket és körülményeket a döntés meghozatalakor.

A küldetéses vásárlás fogalma

A küldetéses vásárlás egy olyan, tudatos tervezéssel járó vásárlási folyamat, amelynek során a vásárló egy konkrét cél érdekében keres és vásárol terméket vagy szolgáltatást. Ez szemben áll a spontán, impulzusvezérelt vásárlással, ahol a döntés gyakran helyben, hirtelen születik.

A küldetéses vásárlás jellemzői:

  • Célorientáltság: A vásárló pontosan tudja, mire van szüksége és miért.
  • Előkészület: A vásárlás előtt alapos kutatást végez, összehasonlítja a termékeket vagy szolgáltatásokat.
  • Tudatos döntés: Nem impulzusok, hanem racionális szempontok vezérlik a vásárlást.
  • Értékkeresés: A vásárló nemcsak a terméket, hanem annak értékét is keresi, vagyis azt, hogy mennyire felel meg az igényeinek és elvárásainak.

Miért fontos a küldetéses vásárlás megértése?

  • Marketing: A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy megértsék a vásárlók küldetését, hogy hatékonyabb marketingstratégiákat alakíthassanak ki.
  • Vásárlói elégedettség: A küldetéses vásárlók általában elégedettebbek a vásárlással, mivel megtalálják a számukra megfelelő terméket vagy szolgáltatást.
  • Visszatérő vásárlók: A küldetéses vásárlók nagyobb valószínűséggel válnak visszatérő vásárlókká, mivel megbíznak a márkában és az általuk nyújtott értékekben.

Témánkat kibővítő írások:

A műszaki teljesítmény alapjai

A Doctus és a korszerű műveltség

A küldetéses vásárlás keresőoptimalizálás aspektusa

Mi az adatvezérelt döntéshozatal?

Szerző:
Adatelemzés monitorról
Adatelemzés monitorról

Az adatvezérelt döntéshozatal a modern vállalatok egyik legfontosabb eszköze, amely lehetővé teszi a pontosabb és megalapozottabb üzleti döntések meghozatalát. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi is pontosan az adatvezérelt döntéshozatal, milyen előnyei vannak, és hogyan valósítható meg a gyakorlatban.

Az adatvezérelt döntéshozatal alapjai

Az adatvezérelt döntéshozatal lényege, hogy az üzleti döntéseket adatok elemzésére alapozzák, nem pedig megérzésekre vagy korábbi tapasztalatokra. Az adatok lehetnek belső forrásból származók, mint például pénzügyi jelentések, ügyféladatok vagy működési mutatók, illetve külső forrásokból is, mint például piaci trendek, versenytársi elemzések vagy közösségi média visszajelzések.

Az adatok gyűjtése és elemzése

Az első lépés az adatvezérelt döntéshozatalban az adatok gyűjtése. Ez történhet manuálisan vagy automatizált rendszereken keresztül. Az adatokat ezután elemzik, hogy azonosítsák a mintákat, trendeket és korrelációkat. Az elemzés során különböző analitikai eszközöket és módszereket alkalmaznak, mint például statisztikai elemzés, gépi tanulás vagy adatelemző szoftverek.

Az adatvezérelt döntéshozatal előnyei

Az adatvezérelt döntéshozatal számos előnnyel jár a vállalatok számára. Ezek közül néhány:

Pontosság és megbízhatóság

Az adatokra alapozott döntések általában pontosabbak és megbízhatóbbak, mivel konkrét tények és számok támasztják alá őket. Ez csökkenti a hibázás kockázatát és növeli a döntések hatékonyságát.

Gyorsaság és rugalmasság

Az automatizált adatgyűjtés és elemzés lehetővé teszi a gyorsabb döntéshozatalt. Ez különösen fontos a gyorsan változó piaci környezetben, ahol a gyors reagálás versenyelőnyt jelenthet.

Jobb előrejelzés

Az adatvezérelt döntéshozatal segítségével a vállalatok jobban előre tudják jelezni a jövőbeli trendeket és eseményeket. Ez lehetővé teszi a proaktív tervezést és a hosszú távú stratégiák kialakítását.

Az adatvezérelt döntéshozatal megvalósítása

Az adatvezérelt döntéshozatal bevezetése a vállalatoknál több lépésből áll. Az alábbiakban bemutatunk néhány fontosabb lépést:

Adatstratégia kialakítása

Az első lépés egy átfogó adatstratégia kialakítása, amely meghatározza, hogy milyen adatokat gyűjtsenek, hogyan tárolják azokat, és hogyan használják fel őket a döntéshozatal során.

Adatgyűjtési rendszerek kiépítése

A következő lépés a megfelelő adatgyűjtési rendszerek és eszközök kiépítése. Ez magában foglalja az adatbázisok, adatfeldolgozó rendszerek és analitikai eszközök beszerzését és telepítését.

Adatbiztonság és adatvédelem

Az adatok védelme kiemelten fontos az adatvezérelt döntéshozatal során. Biztosítani kell, hogy az adatokhoz csak azok férhessenek hozzá, akiknek erre jogosultságuk van, és hogy az adatok biztonságban legyenek a külső támadásokkal szemben.

Oktatás és képzés

Végül, a vállalat dolgozóinak képzése és oktatása is elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan tudják használni az adatokat a döntéshozatal során. Az adatvezérelt gondolkodásmód és eszközök használatának elsajátítása növeli a vállalat versenyképességét.

Összegzés

Az adatvezérelt döntéshozatal ma már elengedhetetlen a sikeres üzleti működéshez. Az adatok gyűjtése, elemzése és felhasználása lehetővé teszi a pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt. Azok a vállalatok, amelyek képesek integrálni az adatvezérelt megközelítést a mindennapi működésükbe, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

Elolvasásra ajánlom:

Mitől lesz tájjellegű a bor?

Szerző:
Pince: Gáspár Pincészet

Az emberiség történetében a bor az egyik legrégebben fogyasztott alkoholos ital. Az évszázadok során a borászat számtalan fejlődésen ment keresztül, és ma már sokkal többet jelent, mint csupán egy ital ízélményét. A minőség és az egyediség keresése azonban nem csupán a technikában és az eljárásokban rejlik.

A tájjellegű bor az adott terroir karakterétől függ, melyek a bor egyediségét és jellegzetességét határozzák meg. Bejegyzésünkben a pécsi borvidék is szerepel, mint egy tájjeleg hordozója.
Példánk a Gáspár Pincészet lesz.

A terroir szerepe

A terroir egy olyan kifejezés, amelyet a borászok használnak a bor karakterének leírására. A fogalom összefoglalja a szőlőültetvény helyét, a talajt, a mikroklímát és a borászati ​​hagyományokat. Mindezek együttesen adják meg a bor eredetiségét és különlegességét.

Példa: Tokaji borvidék, Magyarország

A Tokaji borvidék Magyarország egyik legismertebb borvidéke, és a terroir rendkívül fontos szerepet játszik a Tokaji aszú borkészítésében. A terület vulkanikus talaja és a különleges mikroklíma, melyet a Bodrog és a Tisza folyók találkozása teremt, ami lehetővé teszi a tokaji aszú szőlők kiváló minőségét. A késői szűrés és a szőlőszemek kiváló aszúsodásának lehetősége a terroir karakter részét képezi, és vezet a bor ízvilágához.

Példa: Villányi borvidék, Magyarország

A Villányi borvidék egy másik kiváló példa a terroir hatására. A dél-dunántúl talaja, a Szársomlyó mészkőtáblái és a meleg, napos klíma lehetővé teszi a cabernet sauvignon, merlot kadarka szőlőfajták kiváló termesztését. A Villányi borokat gyakran kíséri a szép test és a gazdag gyümölcsösség, amiért a terroir sajátosságaihoz köthetők.

Példa: Pécsi borvidék, Magyarország

Ennél a példánál a Szigetvár közelében található Gáspár Pincészet a megcélzott hely, ahol a hagyomány és a magas fokon megszerzett borászati tudomány találkozik.
A bormester a tájjellegről így vall a honlapján:

Az itt jelenlévő szubmediterrán klímának köszönhetően Magyarország legmelegebb éghajlata a miénk és ezáltal a leghosszabb tenyészidő adatik meg a borvidékeink között.

A lösz alapkőzeten képződött főként barna erdőtalajunk jelentős vörösagyag és mésztartalommal rendelkezik. Egyedi mikro és makro elem összetétele a számos mészkonkrécióval, úgynevezett löszbabákkal egy tökéletes alapot ad a szőlőnövény életfolyamataihoz.

Ezen terroir tényezőknek köszönhetően lehetőségünk van a lehető legkomplexebb és hosszan eltartható borok elkészítésére, amelyek rendeltetése maradandó élményt okozni és állni az idő próbáját.

Gáspár Szabolcs Valentin

A borász szerepe

Bár a terroir rendkívül fontos a bor kialakításában, a borász szerepe is alapvető. A borász hozzáértése és döntései befolyásolják a bor karakterét és minőségét. A borász művészete a terroir előnyeit kihasználva a borok elegáns és kifinomult jellegét hozza létre.

Az ember és a természet harmóniája

A tájjellegű borok létrehozásában a borászok és a természet közötti harmonikus együttműködés az esszenciális. Az a képesség, hogy a borászok megértsék a terroir jellemzőit, és alkalmazkodjanak az évszakok változékonyságához, egyedülálló borok készítését teszi lehetővé.

A magyar borvidékek példái jól mutatják be, hogy a borok terroirja milyen fontos szerepet játszik a borok sokszínűségében. A Tokaji borvidék vulkanikus talaján és különleges mikroklímájában megszületik az aszú borok édességének és komplexitásának csodája. Csak a Villányi borvidék melegebb éghajlata és talaja a testes, gazdag vörösboroknak ad otthont.

A tájjelegű borok így egyedülálló módon hozzák össze a természetet és az ember alkotó munkáját. A terroir és a borász elengedhetetlen a minőségi borok létrehozásában. Az ilyen borok kortársak és hagyományok, természet és ember közötti tökéletes egyensúlyt képviselik, és a borászatban rejlő művészet és tudás megtestesítői.

Még elolvasásra ajánlom:

Fiatal borász – öreg receptúrával

Pécsi borvidék: a legfiatalabb borász arannyal indul

A mesterséges intelligencia műveltségünk része lett

Szerző:

A mesterséges intelligencia (AI/MI) máris átszövi egyes szakmák és egyes emberek életét. E sorok írója online marketing munkája során, tényanyagok gyűjtésére, azok szöveggé formálására napi szinten használja a ChatGPT-t és a BingAI-t.
Nagyapaként – ezeken túl – meseírás közben a Microsoft Image Creatort is igénybe veszem.
Íme egy általam kért, mesterséges intelligenciától kért kép arról, az én hős unokám, Domi kapitány, miként űzi el a sárkányt!

Domi kapitány elkergeti a sárkányt - MI kép
Domi kapitány a lángkardjával elkergeti a sárkányt – MI kép

Olvass tovább

Ford és Opel hibakódok

Szerző:
Irány a szerviz, ha megjelenik a hibakód
Irány a szerviz, ha megjelenik a hibakód – Pixabay fotó

Minden autós számára kellemetlen élmény, amikor a műszerfalon váratlanul megjelenik egy hibakód. Ilyenkor máris a sűrű programunk jut eszünkbe, majd a pénztárcánk – mert ezt a kirándulást az autószervizbe kiadás nélkül nem úszhatjuk meg.
Valamirevaló autószerviz rendelkezik hibakód olvasóval, amellyel bemérheti pontosan a hibajelzés okát és javítás után a hibajelzést ki is tudja iktatni.
De milyen hibát jelentenek a hibakódok? Két népszerű márka esetében ennek néztünk utána.

Melyek a leggyakoribb hibakódok Ford autóknál?

A hibakódok Fordoknál változóak lehetnek a modelltől, az évjárattól és az autó típusától függően. Azonban néhány gyakori hibakód Ford autóknál az alábbiak lehet:

  1. P0171 és P0174 – Ezek a hibakódok az üzemanyag-keverék túl sovány állapotát jelzik a motorban, ami a szonda vagy a befecskendező rendszer hibájából adódhat.
  2. P0401 – Ez a hibakód az EGR szelep rendszerének hibáját jelzi, ami akadályozza az égéstérbe történő visszaforgatott gázok áramlását.
  3. P0420 és P0430 – Ezek a hibakódok a katalizátor hatékonyságát jelzik, amely lehet a katalizátor öregedésének vagy meghibásodásának jele.
  4. P1000 – Ez a hibakód általában akkor jelenik meg, ha a Ford autó akkumulátora eltávolításra került, és azt jelzi, hogy az autó vezérlőelektronikája még nem fejezte be az öntesztelési folyamatot.
  5. P0300 – Ez a hibakód a motorban fellépő véletlenszerű hengerhibákat jelzi, ami lehet a gyújtásrendszer vagy a befecskendező rendszer hibájának következménye.

Ezek a hibakódok csak néhány példa a sok lehetséges hibakód közül, és fontos megjegyezni, hogy a hibakódokat mindig meg kell diagnosztizálni és javítani kell őket a további problémák elkerülése érdekében.

Jöjjenek az Opel gyártmányokra jellemző kódok

Az Opel autóknál is a hibakódok változhatnak a modellek, az évjáratok és az alkalmazott motorok típusától függően. Azonban néhány általánosan előforduló hibakód ilyen lehet:

  1. P0300: Általános hengerelakadás érzékelő hibakód, amely általában a gyújtáskapcsolókkal, gyújtógyertyákkal, gyújtótrafókkal, injektorokkal vagy üzemanyagrendszer problémáival kapcsolatos.
  2. P0170 és P0171: Az üzemanyag keverék túl szegény érzékelő hibakódok, amelyek általában az üzemanyagszivattyú, az üzemanyag-szűrő, a légszűrő vagy az üzemanyag-befecskendező rendszer problémáit jelezhetik.
  3. P0400: Az EGR szelep hibakódja, amely az EGR szelep szennyeződéseiből, eldugulásából vagy meghibásodásából eredhet.
  4. P0440 és P0442: Az üzemanyagpárolgás-rendszer hibakódjai, amelyek az üzemanyagpárolgás-rendszer tömítései, a benzin-szelep, a szén-szelep vagy a szűrő problémáira utalhatnak.
  5. P0500: A járműsebesség érzékelő hibakódja, amely általában a sebességérzékelő, a kábelezés vagy az ABS érzékelő meghibásodásából eredhet.

Néhány példa a leggyakoribb hibakódokra, és az egyes hibakódok mögött több potenciális ok is lehet. Ha a járművén hibakódot észlel, ajánlott azonnal felkeresni egy megbízható autószervizt, hogy az okot megfelelően diagnosztizálhassák.

Az autózás, autószervizelés témájához javaslom elolvasásra:

Opel Mokka hibakód – vár a Pannon Hunter szerviz

Autóbérlés – nagyvárosi szolgáltatás

Ezek az ismérvei egy jó autószerviznek

A marketing világa: rágalom és bagatellizálás

Szerző:

Kultúrtörténet, marketing történelem és napjaink valósága

A 2000-es évek elején egyszer volt szerencsém Fojtik János egyetemi tanár izgalmas marketing előadását meghallgatni Pécsett. Számomra kultúrtörténeti érdekességként hatott – de mások is tátották a szájukat rendesen 🙂 – amikor a Rágalomáriát elemezte marketinges megközelítésben.

Előadásában a szereplők árut kínáltak a potenciális ügyfélnek, pozicionáltak, majd korrigálták ezt, marketing tanácsadókra hallgattak vagy nem, marketingeszközöket vetettek be, például a szájpropagandát (magyarán a rosszízű pletykát)…

Kutatási eredmények

Az előadás után e-mailt is váltottam Jánossal, aki felhívta a figyelmem egy friss kutatás eredményre, amelyről itt található: A pletyka hatásosabb az igazságnál. (A tanulmány komoly felütéssel kezd:

„Az emberek még akkor is elhiszik pletykát, ha bizonyíték birtokában vannak az ellenkezőjéről – derül ki egy tanulmányból. „

Erről a tanulmányról nekem mindjárt Pratkanis és Aronson örökbecsű könyve jutott eszembe, A rábeszélőgép, ugyanis ők már korábban is bebizonyították, hogy a negatív kampány, bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, sajnos, hatásos.

Az idézett könyv 66. oldalán (talán nem véletlen ez a 66-os szám 🙂 ) leírják, hogy:

“… a jelölt nevének puszta kapcsolatba hozása negatív szervezetekkel vagy cselekményekkel – sőt ennek tagadása is! – rontotta a jelöltek megítélését…”

Kontra: az anti-rágalom és a bagatellizált előfelvetés

Tehát láthatjuk, a kutatók már vizsgálták, hogy milyen hatása van a negatív szervezetekhez való kapcsolásnak, de ennek ellenkezőjét, tudtommal legalábbis, még nem. Pedig látunk erre is példát!
A párbeszéd, amely elérhető a YouTube-on, több érdekességet is magában rejt.

– Lesz még olyan intézkedésre szükség mint amilyen a KATA visszaszorítása volt? – kérdezte a 444 riportere Parragh Lászlót a 2022 évi, a jobboldali elitnek szervezett kötcsei találkozón.
– Egész biztos. Mi most azt nézzük, melyik szerkezetét érinti a gazdaságnak a válság leginkább…
– Nevezhetők megszorításoknak?
– Nem, ezt én nem mondanám. Hozzáigazítás a valósághoz.

Aki nem tudja, hogy a kérdezett Parragh László a kereskedelmi- és iparkamara vezetője, azt gondolná, hogy egy miniszterrel zajlik a beszélgetés. Legalábbis olyasvalakivel, aki döntéshozói szerepben tündököl: vizsgál, intézkedést hoz, miképpen a KATA esetében is tette.
Vagyis felemeli önmagát a saját szerepéből a legmagasabbra. Szót nem hallunk a vállalkozók érdekvédelméről, az érdeksérelmek felsorolásáról, megszüntetésükért teendő lépésekről. A férfiú az ilyen alantas dolgok fölött áll, szereptévesztésben szenved.

Ebből a szerepéből máris előfelvetést tesz, újabb intézkedések részese lesz, többes számban beszél („azt nézzük”), mint aki részese a hatalomnak.
És bagatellizál: nem megszorítások lesznek, hanem a valósághoz igazítják a gazdasági szabályokat.
Egy régi jelmondat jut eszembe erről a fickóról: hűség a párthoz, hűség a kormányhoz!
És a vállalkozók százezreivel mi lesz?

Témánkba vág: vállalkozók, marketing, tudás

KATA avagy rongyos ötezer kiborít

Szolgáltatásmarketing

A Doctus és a korszerű műveltség

Webergonómia, tv, blog és a tudás

Szerző:

Mi a webergonómia?

Tulajdonképpen még nem is olvashatnám a Leiszter Attila szerkesztette könyvet, a Webergonómia című válogatást, hiszen előre, a névnapomra kaptam (mert akkor nem lesz majd együtt a család, most pedig együtt volt) és a névnapomig még hátra van néhány nap.
De nem tudok ellenállni, belelapozok, hol itt, hol ott ütve fel a könyvet.

Mi a tudás igazi forrása? A könyv, a szó, a televízió, az internet?

Most például azt olvasom: (a könyvvel ellentétben, ahonnan megszerezhető az átfogó tudás)

„a világháló … passzív üzemmód, bár nem azonos a tévébámulással.”

Eszem ágában sincs néhány mondatból a könyvre vonatkozó megállapítást tenni, de ez a gondolatsor, amely az internetet passzív üzemmódként említi és a televíziót is leszólja, mint a tudás megszerzésére alkalmatlan eszközt, ellenállást szít bennem.

Te mennyit bámulod a tv-t?

A tévébámulás kifejezés persze érthető, amikor honfitársaim java átlag 4-5 órát ül a tv készüléke előtt, s kapcsolgat, mert csupán az idejét akarja elverni a leggyengébb ellenállás irányába fordulva (v.ö. Russel Neuman). De ez nem jelentheti azt, hogy maga a televízió volna alkalmatlan a tudás megszerzésének közvetítésében.
Azzal különben sem érthetek egyet, ha valaki nem összetettségében, hanem az eszközöket egymással szembeállítva vizsgálódik. Vagyis olvasmányainkat, tapasztalatainkat igenis igen hatékonyan egészítheti ki a televízió.

(A Spektrum, a History, a tudomány világának számos más televíziós csatornája igenis hatékonyan képes az ismeretbővítésre. Sőt, egy-egy „játékfilm” ilyen értelmű hatása sem lebecsülhető a korra jellemző gondolatok, eszmék, tárgyak, viselkedések, gazdasági tendenciák stb. élményszerű bemutatásával.)

A kereső és az alkotó ember

A világhálót a passzív keresés terepének tekinteni szintúgy problematikus.
A könyv valamelyik oldalán – Jakob Nielsenre hivatkozva – a blogot is „leszólták” a szerzők, mert nincs a főcsapás irányában, vagyis az információszerzés és a közvetlen árusítás sodrában.
Na, de akkor mit kezdjünk Miller és Shepherd blogfunkcióival, amelyek nagyon is aktív jelenlétet feltételeznek az interneten?! (Pl. érdekérvényesítés, a társadalom kontrollja feletti igény stb.)

Vagyis ha csak a kereső ember oldaláról szemlélődünk, de az aktív, cselekvő, a tartalmakat létrehozó ember oldaláról nem, akkor hamis képet fogunk kapni a cybertérről és az azt alakító (és nem csak fogyasztó) emberről is…
***
Témába vág: