gazdaság

Az ipari-szervezeti pszichológia vagy az I-O pszichológia egy alkalmazott tudomány, amely a szervezeti környezetben dolgozó munkavállalók munkával való elégedettségére, termelékenységére és teljesítményére összpontosít. Ez az interdiszciplináris terület eredetileg foglalkozás pszichológia néven volt ismert Európában, körülbelül 1980-ig.

A pontosabb definíció tehát,

 a szervezetekben zajló emberi viselkedés tudományos vizsgálata, és a pszichológia egy részterülete. Az emberek és a szervezetek közötti kapcsolattal foglalkozik, hogyan befolyásolják a szervezetek az egyéneket, és hogyan érzékelik az egyének munkakörnyezetüket, és hogyan lépnek kapcsolatba vele. 

Mi a feladata egy szervezetpszichológusnak?

A szervezetpszichológusok pszichológiai elveket és technikákat alkalmaznak a foglalkozási viselkedés, a munkakörülmények, a szervezeti felépítés és a felépítés tanulmányozására, valamint a munkahelyi problémák kezelésére.

Miért fontos a szerepe?

A szervezetpszichológia a szervezetekben lévő egyének tanulmányozása. Ez magában foglalja az olyan területek tanulmányozását, mint az alkalmazottak kiválasztása, a képzés, a munkával való elégedettség és a motiváció. A szervezetpszichológia célja, hogy maximalizálja a teljesítményt és a jólétet a szervezetekben, és segítse az embereket a produktívabb munkában. Alapvető célja tehát a szervezetfejlesztés, önfejlesztés alapjaiból kiindulva.

Milyen 5 szerepe van az ipari pszichológiának?

• toborzás
• munkavállalók képzése és fejlesztése
• munkavállalói elégedettség és a munka és a magánélet
• teljesítménymenedzsment
• szervezetfejlesztés és menedzsment

Melyek az alapvető kulcsterületei?

Az Ipari Szervezetpszichológia területe toborzással, kiválasztással és elhelyezéssel, képzéssel, teljesítményméréssel, munkahelyi motivációs és jutalmazási rendszerekkel, a munkahelyi munka minőségével, szervezetfejlesztéssel és fogyasztói magatartással foglalkozik.

Legfontosabb céljai,

Az IO-pszichológia két fő célja: (1) megérteni, hogyan viselkednek (és végeznek feladatokat) az emberek a munkakörnyezetükben; hogyan válnak az emberek hatékonyabbá, elégedettebbé és jutalmazottabbá a szervezeten belül, és (2) annak tanulmányozására, hogy a szervezetek hogyan tudják fenntartani és fokozni munkakörülményeik hatékonyságát.

A magyar munkaerőpiac számos szakma munkásainak helyén kong az ürességtől. Kelet-Európát ugyancsak ez a hiány jellemzi, hiszen a nyugati bérek és életszínvonal nem csak agyelszívást produkál, hanem a munkás kezeket is magához vonzza. Tehát pótlásukra szükség van távoli országok munkásaira. Így kerül képbe a vietnámi munkaerő kölcsönzés.

Miért a vietnámiakat tartják a legjobb megoldásnak?

Az ázsiai munkaerő keresett „termék” lett hazánkban. A kormány kilenc keleti ország számára nyitotta meg hazánk munkaerőpiacát.
A munkaerő pótlásban legjellemzőbb országokat az Aarenson Consulting képviseletében, mint a szakirányú tapasztalatokkal rendelkező fejvadász, munkaerő közvetítő és kölcsönző cég ügyvezetője átfogóan jellemezte. Vietnámot ekképpen értékelte:

„Vietnám – a legnépszerűbb munkaerőforrás, nem véletlenül. Lakosságuk száma meghaladja a 110 milliót, a külföldi munkavállalás pedig államilag támogatott folyamat. Képzettségük megfelel az európai elvárásoknak, így szakmunkákra is kiválóak. Munkabírásuk, precizitásuk miatt az egész világon kedvelt vendégmunkások. Az angol nyelv ismerete nem általános, de ügyes toborzással lehet találni angolosokat. Az engedélyezési eljárásuk költsége alacsony.”

Ázsia számos országában, így Vietnámban is, egyáltalán nem általános az általunk ismert nyugdíjrendszer. Így a munkaképes lakosság nem csak a fiatal nemzedék, hanem az idős korosztály eltartásáért is közvetlenül, állami segítség nélkül felelős. Ez meglátszik a munka iránti elkötelezettség minőségén!

Mi a különbség munkaerő közvetítés és kölcsönzés között?

A szakmunkás vagy fizikai munkás iránti igényt támasztó cég egyik fontos szempontja, dilemmája – ha már elkötelezte magát a hazai munkaerő vendégmunkásokkal történő pótlására –, hogy közvetítés útján vagy kölcsönzéssel éljen.

• A munkaerő közvetítés alaposabb, mélyrehatóbb, átfogóbb adminisztratív teendőkkel jár, a folyamat időigényes. A közvetítés során a munkaadó és munkavállaló között alkalmazotti jogviszony létesül.
• A munkaerő kölcsönzés során a foglalkoztató utasítási jogkörrel rendelkezik, de a kölcsönzött munkatárs nem válik az ő alkalmazottjává.

Ki mit tehet a kölcsönzött munkaerő hatékony működéséért?

A kölcsönzést eleve csak minősített szakmai, államilag engedélyezett cég végezheti, ami már egyfajta garanciát jelent a toborzás, a szükséges engedélyek beszerzését illetően.
A már hivatkozott munkaerő közvetítő és kölcsönző cég, az Aarenson Consulting számos segítséget is nyújt az élet sok területén. Az elszállásolás, a nyelvoktatás, az étkeztetés terén kiépített kapcsolati hálóval rendelkezik, s akár több száz fős csoportban is képes munkaerőt kölcsönözni.
Részletesebb információt itt érhetünk el a weben: